A laikusok hajlamosak azt hinni, hogy a globális felmelegedés pusztán a hőmérséklet emelkedésével jár, a folyamat és annak következményei ugyanakkor rendkívül komplexek. Az egyik legnagyobb gondot az jelenti, hogy a klimatikus átalakulás miatt világszerte nő az extrém időjárási események gyakorisága és ereje.
A kutatók egyetértenek abban, hogy a későbbiekben egyre több ilyen eseményre számíthatunk az éghajlatváltozás erősödése miatt. Olyan szakértők is akadnak viszont, akik szerint a globális felmelegedés már most szerepet játszik bizonyos szélsőséges jelenségekben.
Globális probléma
A tudósítások segítségével tavaly példátlan bepillantást kaptunk a klímaváltozásba: az ENSZ bejelentette, hogy Madagaszkáron dúl az első éghajlati átalakulás okozta éhínség, az eseménnyel pedig kiemelten foglalkozott a világsajtó. Eközben a Mediterráneum keleti részére rég nem látott, valószínűleg a felmelegedés által fokozott szárazság csapott le, ami a szíriai és az iraki politikai helyzettel együtt veszélyes szituációt teremtett a térségben. Szeptemberre az aszály miatt Dél-Amerika második leghosszabb folyójának, a Paranának a vízszintje csökkent le drámaian, a kutatók szerint ezen szárazsághoz is hozzájárult a klímaváltozás.
A hasonló szélsőségek a kiszolgáltatottabb, szegényebb régiókat jobban fenyegetik, de az extrém időjárás világszerte egyre gyakoribb. Az aszály miatt hatalmas tüzek tomboltak többek között Cipruson, Görögországban, Oroszországban és Spanyolországban, a legnagyobb sajtóvisszhangot ugyanakkor kétségtelenül az Egyesült Államokban pusztító lángok kapták.
Észak-Amerikára tavaly nyáron pokoli hőkupola borult, Kanadában a melegrekord is megdőlt. Úgy tűnik, a természetet is sanyargató eseményhez az éghajlatváltozás is hozzájárulhatott. Nyár elejére a kevés csapadék miatt ráadásul több amerikai régióban szárazság alakult ki, a Hoover-gát mögötti tó szintje sosem volt olyan alacsony, mint 2021 júniusában.
Pokoli nyár
A nyár világszerte szélsőséges volt. Az északi-sarki tengeri jég tavaly példátlan gyorsasággal húzódott vissza, júniusban a sarkkör közelében 34 Celsius-fokot mértek, augusztusban pedig Grönlandon egyetlen nap alatt több mint 8,5 milliárd tonna jég olvadt el. Soha nem látott hőhullámokra készültek az Egyesült Királyságban, Nyugat-Európában olyan áradások alakultak ki, amelyeket az éghajlati átalakulás is táplálhatott, Csehországban pedig tornádó pusztított.
A NOAA kutatói szerint az extrém forróság nem alakulhatott volna ki az ember okozta klímaváltozás nélkül.
Bár nehéz bizonyítani, hogy az egyes szélsőségek mennyiben kapcsolódnak a globális felmelegedéshez, egyre többször merül fel, hogy az éghajlati átalakulás felerősített konkrét időjárási eseményeket. Az, hogy a katasztrófák száma mindenhol nő, azt sugallja, hogy a klimatikus változások hatásai elől lehetetlen lesz elbújni.
Az extrém időjárás minket sem kímél
A szélsőségek nem csak a világ távolabbi tájait érintik. Az időjárás erejét tavaly is több alkalommal megtapasztalhattuk Magyarországon. A Másfélfok tavaly bemutatott kutatása alapján az utóbbi időkben eltolódott a tavaszkezdet Magyarországon. Az évszakok megbolondulását a bőrünkön érezzük, április elején egészen extrém helyzet alakult ki, amikor Budapesten hol nagy pelyhekben hullott a hó, hol hétágra sütött a nap. 2021-ben a tél gyakorlatilag beragadt a régióban, még nyár elején is télies időjárási helyzetek uralkodtak Magyarországon.
Később aztán a nyár nagyon forrón alakult, és heves jégesőt is hozott hazánkba. A kutatók úgy gondolják, hogy az ideihez hasonló kánikulák a későbbiekben megszokottak lesznek hazánkban, a forróságot tekintve pedig Budapest különösen veszélyeztetettnek számít.
A hasonló természeti csapások jelentős gazdasági károkat okoznak, de az egészségügynek is egyre nagyobb terhet jelentenek. A magyar régiókat elsősorban a szárazság és az árvizek fenyegetik, egy idei vizsgálat alapján Észak-Magyarország az Európai Unió egyik leginkább sújtott területe.
