Emlékezetes, hogy a Reuters hírügynökség a múlt héten banki források alapján azt jövendölte, hogy a bankok március 13-án a betétek befagyasztását tervezik. Ezt persze azonnal cáfolta a Bankszövetség és a pénzintézetek is, pláne hogy a betétek befagyasztását nem egy-egy bank, hanem az állam rendelheti el – olyan kritikus helyzetben, mint egy államcsőd.
Téves közlés (FN-grafika, Rédley Tamás)
A Magyar Bankszövetség nem tett és nem is fog tenni lépéseket a Reuters hírügynökséggel szemben – közölte megkeresésünkre Müller János, a szervezet kommunikációs vezető tanácsadója, aki nem kívánta feltárni döntésük okait.
Három napig tart
Tény, hogy gazdálkodó szervezetek, cégek, bankok sok esetben kerülik a sajtópolémiákat még abban az esetben is, ha tudják, hogy valótlant állítottak róluk. Teszik mindezt abból a megfontolásból, hogy az adott állítás – esetünkben a betét befagyasztásáról szóló rémhír – mihamarabb kikerüljön a közbeszédből.
Ha ugyanis a téma „tovább forog”, cáfolatok és ellencáfolatok jelennek meg újra és újra, akkor a közvélemény arra a következtetésre juthat, „nocsak, nem zörög a haraszt” valami mégis csak lehet a háttérben. Ha viszont „kivonják a témát a forgalomból”, akkor a „minden csoda három napig tart” elvén elfelejtődik az egész kitaláció.
Válságban odafigyelünk
Bajomi-Lázár Péter médiakutató arra figyelmeztet, hogy az embereket általában a rossz hírek érdeklik, hogy időben felkészülhessenek a fenyegető események hárítására, így természetes, hogy fogékonyak a mindig negatív előjelű „rémhírekre”.
Válsághelyzetben – például gazdasági összeomlás vagy háború idején – az emberek különösen nyitottak az új információkra, így az ellenőrizetlen híreknek is nagyobb hitelt adnak – mondja a médiakutató. A szakírók először a második világháború idején tanulmányozták a rémhírek (például az 1941-es Pearl Harbor-i támadás veszteségeit jelentős mértékben eltúlzó mendemondák) terjedésének mechanizmusát.
Hitelesítés
Az elmúlt évtizedekben azonban általában a kommunikációs technológia fejlődése és különösen az internet elterjedése megkönnyítette, hogy a közönség a hírekről több, egymástól független forrásból is tájékozódjon, így a koholmányok egyre könnyebben buknak le. Az egyébként, hogy egy hírt hitelesnek ítélnek-e, elsősorban attól függ, hogy a hírforrást hitelesnek tartják-e, vagyis ugyanannak a hírnek más a megítélése, ha egy jó nevű hírügynökség, illetve egy ismeretlen felhasználó által küldött e-mail közli.
A médiába vetett bizalom egyébként is világszerte hanyatlik, ami arra utal, hogy az emberek kétkedéssel fogadják a híreket. A mai gazdasági döntéshozók egyébként sem a sajtó híreiből, hanem saját hírforrásaikból tájékozódnak, így esetükben kisebb a valószínűsége annak, hogy egy-egy rémhír alapján rossz döntéseket hozzanak.
