A baloldal néha a Fidesz kétharmados többségétől óvja mállóban lévő szavazótáborát, máskor pedig arra figyelmeztet, hogy a Fidesz a Jobbik nélkül nem is alakíthat kormányt. Ezzel szemben a választópolgárok meglehetősen magabiztosan állítják, hogy hamarosan a Fidesz (illetve a vele közösen induló KDNP) önálló kormányzása következik – áll a Nézőpont Intézet Heti Válasznak készített felmérésében.
E szerint a megkérdezettek 58 százaléka úgy véli, hogy a Fidesz alakíthat majd kormányt a legkésőbb jövő áprilisban esedékes választások után (33 százalékuk kételkedik). Érdekesség, hogy az MSZP szimpatizánsainak (49 százalék) és a Jobbik híveinek (52 százalék) meghatározó része is így gondolja. Tehát a két bejutásra esélyes tömörülés táborának fele szerint pártjuk a következő ciklusban ellenzéki szerepre van kárhoztatva.
Többet várnak a kormányváltásnál
A felmérés alapján a szavazók „kormányváltásnál többet” várnak. A megkérdezettek 70 százaléka állítja, hogy a Fidesz kormányon más gazdaságpolitikát fog folytatni, mint a jelenleg hatalmon lévők. Az „ők is ugyanezt fogják csinálni, mert mást nem lehet” érvnek nincs komoly tábora: csupán minden ötödik válaszoló (22 százalék) gondolja, hogy nem lesz különbség a kormányok között.
A gazdaságpolitikai fordulat igénye alighanem a Nemzetközi Valutaalappal való kapcsolatra is vonatkozik. Az első Orbán-kormány idején jelképes erővel bírt, amikor Magyarország visszafizette utolsó világbanki adósságát, s így mentesült a szervezet gazdaságpolitikai előírásai alól. A tavaly hirtelen felvett IMF-hitel viszont épp ezt a megkötöttséget állítja vissza, s ezt tükrözi a költségvetési törvénytervezet is – írja elemzésében a Nézőpont Intézet.
A megkérdezettek 53 százaléka szerint nem volt jó döntés, hogy Magyarország az IMF-től vett fel hitelt, s csak egyharmaduk megértő Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon akkori lépésével kapcsolatban. A megakölcsön felvételét egyébként az MSZP-tábor kétharmada helyesli (64 százalék), a Fidesz-tábor kétharmada (66 százalék) elutasítja. A vélemények azonban nemcsak a pártszimpátia, hanem az életkor alapján is elválnak: az adósság majdani visszafizetésével terhelt nemzedék, a 29 év alattiak 61 százaléka ellenzi a döntést, s a 60 év felettiek 44 százaléka mondta magát megértőnek.
A választóknak nem tetszik a kaszinóközpont
A Hajdú-Bét-ügy után a sukorói kaszinóberuházás kényszeríti magyarázkodásra a kormányfőt és pénzügyminiszterét. E téren a választópolgároktól nem számíthatnak sok megértésre: alig 20 százalékuk támogatja a „több ezer munkahelyet teremtő” ügyletet.
E téren a pártszimpátia sem írja felül a meggyőződéseket: az MSZP-tábor 51 százaléka ellenzi a beruházást, a fideszesek 68 és a jobbikosok 67 százalékához hasonlóan.
Hárompárti parlament jöhet
A Nézőpont Intézet kutatása szerint az augusztusi uborkaszezon óta nem tapasztalható érdemi elmozdulás a pártok támogatottságában. Apró változások láthatók, trendfordulóról azonban nincs szó: a teljes lakosság körében a Fidesz 38, az MSZP tíz, a Jobbik hét százalékon áll. Ha most vasárnap lennének a választások, hárompárti parlament alakulna (a KDNP-vel együtt négypárti).
Az aktív szavazók 52 százaléka a Fideszre, 11 százaléka az MSZP-re, nyolc százaléka pedig a Jobbikra voksolna. A többi aktív szavazó jelenleg esélytelen kispártokat támogat, bizonytalan vagy rejtőzködő választó.
