A 2000-es évek közepén nagy sikerrel futott az amerikai NBC csatornán a To Catch a Predator című reality. A műsor készítői önjelölt igazságosztóként léptek fel az internetes csetszobákban garázdálkodó pedofilokkal szemben, lépre csalták őket, aztán az epizódok tetőpontjaként a kamerák előtt Chris Hansen műsorvezető segítségével megtörtént a leleplezés.
A szórakoztatás mellett a műsor az igazságszolgáltatás működéséhez is hozzájárult, az epizódok segítségével ugyanis egyre több ember ellen tudtak vádat emelni a hatóságok: száznál is több személyt tartóztattak le, vagy emeltek ellenük vádat Hansenék közreműködésével. Egy esetben azonban nem minden úgy sült el, ahogy addig: 2007-ben Texasban az államügyész nem emelt vádat az összesen két tucat lebuktatott gyanúsított ellen, mivel nem találta perdöntőnek a nem hivatásos személyek által készített felvételeket. A dolgot tovább bonyolította, hogy a gyanúsítottak között volt egy megyei ügyész is, aki öngyilkos lett, miután a műsor készítői lebuktatták. Ez az eset hozzájárulhatott ahhoz, hogy 2007 decembere óta nem készült új rész a To Catch a Predatorból.
A szűk másfél évtized alatt annyiban könnyebb dolguk lett a bűnözőknek, hogy már nemcsak eldugott csetszobákban van lehetőségük vadászni az áldozatokra, hanem gyakorlatilag bármilyen felületen, a számos közösségi oldal akármelyikén megkörnyékezhetik őket. Ezt a veszélyt ugyanakkor egyre többen érzékelik, és ez sokakat arra ösztökél, hogy saját kezűleg, a YouTube-on élesszék újra a vadászatot.
Százezer feliratkozójával a Dads Against Predators (DAP) első ránézésre nem tűnik különösebben nagy sikersztorinak a YouTube felhasználóinak végtelen univerzumában, a hatóságok figyelmét ugyanakkor így is felkeltette a csatorna, amit két ohiói apa, Joshua Mundy és Jay Carnicom visz. A koncepció a To Catch a Predatoréhoz hasonlóan a pedofilok lebuktatása, majd nyilvános számonkérése és megalázása. A csatorna leírása szerint a két apa meg akarja tisztítani a várost és a környéket a pedofiloktól, közben pedig meg akarják mutatni a szülőknek és a hatóságoknak, hogy milyen veszélyeket rejt magában az internet.
A páros már több mint 140 videót töltött fel, ezekben összesen 133 feltételezett szexuális ragadozót kerítettek kézre – akad köztük huszonéves fiatal, 45 éves férfi, idős ember, de pár is. Tevékenységüket a hatóságok is figyelték, tavaly októberben pedig hivatalosan is megüzenték Mundyéknak, hogy vagy hagyjanak fel a pedofilok üldözésével, vagy számoljanak a következményekkel.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A két férfi van, hogy szinte szánakozva nevet az elkapottakon, főleg ha azok a lebukás után átlátszó magyarázatot próbálnak adni a történtekre. Például amikor Mundyék története szerint egy nő és a férje hármas szexre akartak csábítani egy kislányt. Amikor azonban a gyerek helyett ők érkeztek a helyszínre, a nő azt mondta, csak azért ment el a találkozóra, hogy kitörölje a lány telefonjából az üzeneteket, mivel időközben rájöttek, hogy kiskorúval van dolguk, így pedig már nem akarták a dolgot.
A DAP nem egyedülálló vállalkozás, az elmúlt években sorra alakultak a hasonló kezdeményezések az Egyesült Államokban. Közéjük tartozik a teljesség igénye nélkül a Truckers Against Predators, a Creep Catcher, a Prank Call Mafia és a Predator Poachers Michigan. Az összes csoport hasonló koncepció alapján működik: nyilvánosságra hozzák az állítólagos pedofil bűnöző nevét és arcát, sokszor mindenfajta konkrét bizonyíték nélkül. Közös bennük, hogy leginkább a bosszúvágy és a bűnüldözésbe vetett hit megfogyatkozása motiválja őket, illetve hogy előbb utóbb biztosan összefüggésbe hozzák őket az öngyilkosok számának növekedésével.
Egy tavaly novemberben újra feltöltött videójában a páros azt az esetet részletezi, amely végül öngyilkossággal végződött – az elsővel, amit a rendőrség az ő számlájukra ír. Ebben az ügyben Mundy és Carnicom egy 14 éves fiúnak adta ki magát, aki egy Rick nevű férfivel bonyolódott beszélgetésbe az interneten. Rickről később megtudták, hogy férj, apa, egy helyi autósiskola oktatója, és „állítólagos szexuális ragadozó, aki rettegésben tartja az ohiói Tiffin városát”. Bár a férfi a leszervezett találkozóra megérkezett, gyanút fogott, és még mielőtt leleplezhették volna, elhajtott a helyszínről. A két férfi üldözőbe vette, de nem sikerült elkapniuk, ellenben Rick később cseten újra felvette velük a kapcsolatot. „Nagyon szeretném, ha nem csinálnátok ezt, segítségre van szükségem! Egy kis együttérzés kell, bár tudom, hogy nem érdemlem meg” – írta Rick a két férfinak, akik csak annyit válaszoltak, „ők a DAP, nem Jézus Krisztus”.
Pár nappal később találták meg az 51 éves Richard L. Brodman holttestét. A hivatalos szervek kizárták az idegenkezűséget, minden jel arra utal, hogy a férfi öngyilkos lett. Az ezzel kapcsolatos spekulációkat Mundyék a videóban annyival intézték el, nem gondolják, hogy Brodman a videó miatt végzett magával, mivel akkor az még nem volt elérhető sehol.
A másik hozzájuk köthető esetet a Jay’s Story című videóban összegzik. Itt a 27 éves Carnicom mondja el, hogy nyomába eredt annak a férfinak, aki gyerekkorában zaklatta őt. A férfi, Jay, kocsiban ült a feleségével egy parkolóban, amikor Carnicom odament hozzájuk, és kérdőre vonta a férfit. Néhány nappal a videó publikálása után Steven J. Kliszt is holtan találták, a halál okaként nála is az öngyilkosságot jelölték meg.
A harmadik esetről eddig nem számolt be a csapat, és a hatóságok sem tettek közzé róla semmilyen információt, mindössze annyit közöltek, hogy van még egy haláleset, ami közvetve a DAP-hez köthető. Ebben az esetben is arról van szó, hogy a személy öngyilkos lett, miután megjelent róla egy videó a csatornán.
Ha csak a To Catch a Predator példájára gondolunk, nem véletlen, hogy a Dad Against Predators és más hozzá hasonló csatornák hihetetlenül népszerűekköreiben, sokan vannak, akik hiánypótló, a társadalom szempontjából fontos projektként tekintenek rájuk.
Néhány évvel ezelőtt az International Academy of Sex Research közölt egy átfogó kutatást a témában, ennek eredményeiből kiderül, hogy a megkérdezettek 17 százaléka gondolta úgy, hogy „egy pedofil jobb holtan, mint élve” – még akkor is, ha korábban nem követett el bűncselekményt. A tanulmány azt a következtetést vonta le, hogy ha a társadalom megbélyegzi a pedofilokat, az akadályozza a szexuális bűncselekmények célzott megelőzését, mivel a pedofíliával küzdők jó részét elriasztja attól, hogy segítséget kérjen. Hasonlóan érvelt korábban David Finkelhor, a New Hampshire-i Egyetem Gyermekek Elleni Bűncselekmények Kutatóközpontjának igazgatója is, aki még 2007-ben a To Catch a Predator kapcsán tanulmányában azt írta, nem szabad, hogy a bűnüldözés is egy iparággá váljon, amit bárki kedvére űzhet, kiszolgálva ezzel az állampolgárokat és a műsorokban reklámozó médiavállalatokat.
A megszégyenítéstől és a büntetőeljárástól való félelem minden bizonnyal szerepet játszik a gyermekmolesztálás elrettentésében, de az önbíráskodás olyan kockázatokat rejt magában, amik nincsenek összhangban a jogállamisággal és a jogok védelmével
– írta Finkelhor, kiemelve, hogy a szexuális visszaélések visszaszorítása a gyermekek, szülők és ifjúsági szervezetek folyamatos képzésével, jól szervezett hivatásos bűnüldözéssel és a kormányzati szervek gyermekvédelmi tevékenységével valósítható meg. Ezeknek viszont csak minimálisan vagy egyáltalán nem felel meg sem a To Catch a Predator, sem a DAP-hez hasonló önjelölt igazságosztók tevékenysége.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Kicsit sem látszik, hogy az alkotók fejében megfordulna, hogy leálljanak, sőt a DAP legújabb újítása egy Szégyenfal névre keresztelt fórum, ahol közzéteszik a feltételezett elkövetők fényképét, nevét és tartózkodási helyét, így a csatorna követői maguk is azonosíthatják őket, és akár arra is lehetőségük van, hogy személyesen keressék fel őket, és elégtételt vegyenek vélt vagy valós sérelmeikért.
És miközben a DAP küldetésének tekinti, hogy felhívja minden érintett figyelmét az internet veszélyeire, maga is beveti magát a szintén sok kockázatot rejtő interaktív „szórakoztatásba”. A csatorna a nyáron kezdett el támogatást gyűjteni a Patreonon (miközben a webáruházból már régóta lehet DAP-es pulóvereket és sapkákat rendelni), ahol adományok fejében olyan videókat láthatnak a követők, melyeken Mundy és Carnicom fizailag bántalmazza a feltételezett elkövetőket. Lehetőség van akár csak havi öt dollárt is utalni a duó számlájára, de egy God Mode névre keresztelt tagságot is lehet váltani havi 1500 dollárért, átszámítva több mint 460 ezer forintért. Ezzel a tagsággal az Isten játszó követők irányíthatják a DAP tagjait, ők dönthetik el, hogy a hétvégén melyik városba menjenek az Egyesült Államokon belül, és kinek eredjenek a nyomába.
