Hét hónap alatt sem sikerült megállapodnia a kormánynak a donorokkal arról, hogy ki lesz a Norvég Alap és az EGT Alap civil pályázatainak lebonyolítója – ezt Gulyás Gergely árulta el a 24.hu kérdésére a csütörtöki kormányinfón. Ezzel újabb fejezet nyílt a kormány és a „norvégok” között húzódó politikai természetű vitának, amely 2014-ben vette kezdetét, a civil pályázatokat kezelő Ökotárs Alapítvány irodájának látványos lerohanásával.
Amint azt szerdai cikkünkben megírtuk, a napokban járt le a hét hónapos határidő arra, hogy a kormány és az említett két alap donorjai megállapodjanak a 77 milliárd forintos támogatás civil részének lebonyolítójáról. Ez azonban, mint Gulyás szavaiból kiderült, nem sikerült, ami azt jelenti, hogy nem lehet elindítani az évek óta húzódó támogatási programot. Tehát azt a – nagyobb – részt sem, aminek forrásai társadalmi felzárkóztatásra, egészségügyi, oktatási, közlekedési és helyi fejlesztésekre, illetve a romák integrációjára lett volna fordíthatók, és amit döntően minisztériumok kezeltek volna.
Emlékezetes, hogy 2014-ben a kormány több állami szervet is mozgósított az akkori lebonyolító, az Ökotárs ellen, ám egyetlen gyanújuk sem igazolódott, így ki kellett mondani, hogy a civil szervezet törvényesen végezte a munkát. Miután a magyar kormány ezt lenyelte, azt azért sikerült elérnie, hogy a következő – elvileg 2017 után kezdődő – támogatási ciklus civil lebonyolítójának kiválasztásába beleszólása legyen, és
Jó eséllyel ez történt, de ennek olyan területek is a kárvallottjai, mint az oktatás és a társadalmi felzárkóztatás.
Azt ugyan nem tudtuk meg, hogy pontosan hol akadt el a tárgyalás, de az biztos, hogy ezúttal is indult az Ökotárs, illetve a Vöröskereszt, valamint a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat vezette konzorcium. A kiírás szerint olyan szereplőket vártak a lebonyolítói feladatra, amelyek függetlenek az államtól, kérdés, hogy a donorok szemében mennyire felel meg ennek a működéséhez jelentős állami támogatásban részesülő Vöröskereszt, valamint a gyermekmentő szolgálat, melynek egyik egyesületi képviselője Kövér László házelnök.
Más, az alapok támogatásaira jogosult uniós országokban az államnak nincs beleszólása abba, hogy ki legyen a civil rész lebonyolítója, ezt egyedül a donorok szakmai szempontjai határozzák meg, azok, amelyek eddig kétszer is az Ökotárs-féle konzorciumot hozták ki győztesnek. Így aztán máshol elő sem fordulhat, hogy egy hasonló vita miatt nem indul el a támogatási program.
Erre így – mivel újabb keretszerződést kell kötni, majd ismét nekiveselkedni a civil partner bevonásának – idehaza még biztosan hosszú időt kell várni, a pályázatok kiírása és a pénzek lehívása biztosan nem várható 2022 második felénél előbb. Az tehát biztos, hogy a civil szektor a 2022-es parlamenti választás előtt nem fog norvég pénzhez jutni, ami azért merülhet fel szempontként, mert a vélt politikai irányultság (konkrétan „LMP-közeli szervezetek” támogatása) is szúrta a szemét anno a kormányzati támadást vezető Lázár Jánosnak.
A harmadik támogatási ciklus megvalósulásának határideje egyébként 2024 áprilisa, magyarán addig lehet lehívni a támogatásokat. A jogászkodás mindenesetre már a mai kormányinfón elindult: Gulyás Gergely szerint ezzel a pénzzel Norvégia tartozik Magyarországnak, csak arról nem sikerült megállapodni, hogy hogyan rója le a tartozását.
Érdeklődtünk a döntés hátteréről a donor országoknál és további kérdéseket tettünk fel a magyar kormánynak, ha válaszolnak, közöljük.
