A korábbinál hosszabb idő alatt térül meg jelenleg egy lakás vásárlása a bérléshez képest az egyetemi városokban, ami a koronavírus-járvány hatása. A bérleti díjak ugyanis a kereslet elmaradásával jelentősen csökkentek a válság előtti szinthez képest, a lakásárak azonban a korábbinál kisebb mértékben, de tovább nőttek. A következő hetekben, hónapokban azonban a bérleti díjak a várakozások szerint emelkedésnek indulnak, így csökkenhetnek a bérlési és a vásárlási költségeket összehasonlító fedezeti időtávok.
A koronavírus-járvány átrajzolta az egyetemi városok bérlakáspiacát. Az online oktatás miatt eltűnő kereslet, a turisták elmaradásával és a széleskörű home office megjelenésével együtt a bérleti díjak jelentős csökkenését hozta tavaly. Idén már élénkül a piac, de még mindig olcsóbban lehet lakást bérelni, mint a járvány előtt, különösen Budapesten. A felvételi ponthatárok kihirdetése után tovább növekedik a kereslet, ami a bérbeadókat hozza kedvezőbb helyzetbe. A bérlés és kollégiumi elhelyezés mellett azonban továbbra is opció a felvett hallgatók és családjuk számára a saját lakás vásárlása.
Öt év alatt megduplázódtak az árak
A lakásvásárlást fontolgatóknak kedvező, hogy míg az elmúlt években drasztikus áremelkedés jellemezte a hazai lakáspiacot, 2020 lényegesen kisebb drágulást hozott, különösen az eddig az árnövekedés motorjának számító fővárosban. Budapesten mindössze 2,85 százalékkal emelkedtek a medián fajlagos négyzetméterárak, sőt, az V. kerületben és a Palotanegyedben minimálisan még csökkentek is, míg Belső-Ferencvárosban, Külső-Erzsébetvárosban, Külső-Terézvárosban vagy Óbudán stagnáltak. Eközben Kelenföldön, Angyalföldön, a Corvin-negyedben, Újpesten és Újlakon legalább 9 százalékos volt az átlagos drágulás.
A Takarék Index elemzői megvizsgálták, hogy az elmúlt öt évben hogyan nőttek az árak az egyetemisták körében legnépszerűbb belvárosi területeken. Az olcsóbb városnegyedeket jellemezte a nagyobb áremelkedés: a Palotanegyedben, Külső-Erzsébetvárosban, Belső-Ferencvárosban és Külső-Terézvárosban átlagosan 125-140 százalékkal drágultak a lakások, míg például a belvárosban 94 százalékkal. Azonban még így is az V. kerületben kell a legtöbbet fizetni négyzetméterenként, 933 ezer forintot a 2020-as átlagos fajlagos árak alapján. A második legdrágábbnak a Corvin-negyed számít majdnem 900 ezer forintos árakkal, a harmadik Belső-Terézváros 855 ezerrel. 700 ezer forint fajlagos ár alatt lehetett lakást vásárolni a Palotanegyedben, Külső-Erzsébetvárosban, Zuglóban, és Óbudán, a távolság és népszerűség terén kis kompromisszumot kötve 600 ezer forintos négyzetméterár alatt pedig a József-Attila lakótelepen, a Magdolna-negyedben vagy Újpesten.
A vidéki egyetemi városokban is duplázódtak az árak
A vidéki egyetemi városokban továbbra is olcsóbban lehet lakást vásárolni. A legdrágábbnak számító Debrecenben átlagosan 423 ezer forintot kérnek el egy négyzetméterért. A 400 ezer forintot még Gödöllőn, Veszprémben és Győrben haladják meg a fajlagos árak, Szegeden 350 ezer forint körüli összeget, Pécsen valamivel több mint 300 ezer forintot kell fizetni négyzetméterenként, míg a legolcsóbbnak számító Miskolcon alig valamivel több, mint 230 ezer forintot.
Az elmúlt öt évben az árak a legkisebb mértékben Győrben emelkedtek, 71 százalékkal, a többi vizsgált egyetemi városban legalább megduplázódtak. A legnagyobb növekedés Veszprémet jellemezte, ahol 133 százalékkal emelkedett az átlagos fajlagos ár. 2020-ban ugyanakkor vidéken is megtorpant a drágulás: Gödöllőn stagnáltak az árak, és Pécset jellemezte a legnagyobb, 8 százalékos árnövekedés, miközben az elmúlt öt évben az évesített árváltozás 11 és 18 százalék között mozgott.
