Kis Anna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa a Másfélfokon azt írja, hogy 1991–2020 között Budapesten nőtt az extrém csapadékos napok száma a nyári hónapokban. A szakértő az elmúlt 120 év adatait elemezte. Jelentős csapadékmennyiségnek számít, ha az egy nap alatt lehullott összeg meghaladja a 20, 30 vagy 40 millimétert – összehasonlításképpen: januárban átlagosan 30 milliméter hullik összesen a teljes hónapban.
A 30 milliméteresnél csapadékosabb napok száma jellemzően 20 körül mozgott nyáron a fővárosban, de az elmúlt 30 évben már elérte a 27-et. Az 1901–1930 és 1961–1990 időszakok nyarain összesen hat, 1931–1960 között pedig nyolc nap fordult elő Budapesten, amikor 40 milliméternél több csapadék hullott, az elmúlt 30 évben (1991–2020) viszont már 12 ilyen nap volt. „Megjegyezzük, hogy a csapadék egy különösen változékony meteorológiai elem, így persze 1991 óta is voltak olyan nyarak, amikor egyetlen napon sem volt extrém, azaz 20 millimétert meghaladó eső a fővárosban” – írja Kis Anna.
A potenciális károkozás szempontjából az is lényeges, hogy adott 24 órán belül hogyan oszlik el az eső. A maximális órás csapadékösszegek idősorát az Országos Meteorológiai Szolgálat vizsgálta Budapest belterületén 1998–2017 között, az elemzés alapján a legmagasabb értékek az utolsó (2013–2017 közötti) évekből kerültek ki, 2015-ben például meghaladta a 80 millimétert az egy óra alatt lehullott eső.
A fővárosban különösen problémás a szélsőségesen csapadékos napok számának, illetve intenzitásának növekedése. A sok betonfelület vízzáróként viselkedik, így akadályozza, valamint lassítja a talajba való szivárgást. Ez ellehetetlenítheti a közlekedést, a csatornahálózat nem képes elvezetni a vizet, városi villámárvizek alakulhatnak ki, lakások, pincék ázhatnak be.
Ezért is fontos, hogy a kék- és zöld infrastruktúra kerüljön előtérbe a városok tervezése során, amely mérsékelheti az intenzív csapadékesemények okozta károkat
– állapítja meg Kis Anna.
Nemcsak az extrém esőzés, hanem a csapadék hiánya is komoly gondot okozhat. Az egymást követő száraz napok maximális száma (tehát amikor megszakítás nélkül nem hullik eső) kisebb növekedést mutat a nyári hónapokban. Az 1901–1930-as, 1931–1960-as, 1961–1990-es időszakokban átlagosan 13 napig tartottak a leghosszabb egybefüggő száraz periódusok nyáron. 1991–2020-ra ez a szám 15 napra emelkedett, azaz átlagosan akár fél hónap is eltelhet 0,1 millimétert meghaladó csapadékhullás nélkül.
Összességében tehát a nyári csapadék eloszlása a szélsőségek felé tolódott Budapesten: az extrém nagy esőzések és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza egyaránt növekedést mutat.
Egyre több a szélsőség
Kis Anna a nyári csapadék magyarországi területi átlagait az elmúlt 50 évre határozta meg. Az elemzett időszakban a nyári csapadék változékonysága figyelhető meg Magyarországon, egyirányú tendencia nem lépett fel. A vizsgált csapadékindexek esetén sem rajzolódik ki egyértelmű változás, ugyanakkor a legszárazabb és a legcsapadékosabb nyarak jellemzően az utóbbi években fordultak elő.
Az egyes nyári hónapok csapadékösszegeit tekintve is látható, hogy a szélsőségesebb mennyiségek jellemzően 1990 után fordultak elő. A standardizált csapadék anomália index alapján az elmúlt 50 év nyári hónapjaiból kilenc olyan volt, amikor komoly nedvesség lépett fel, hat esetben pedig a szárazság bizonyult jelentősnek. Nedvességet tekintve a legkiemelkedőbb 2005 augusztusa volt, a szárazságot illetően pedig 2000 júniusa.
A hőmérséklet is mutat egy kisebb ingadozást, de az elmúlt 50 évben összességében növekvő trendet figyelhetünk meg júniusban, júliusban és augusztusban egyaránt. A meleggel kapcsolatos éghajlati indexek értékei egyértelműen emelkedtek.
Egy-egy nyár nemcsak akkor tekinthető szélsőségesnek, ha rekordértékekkel jár, hanem akkor is, ha különböző meteorológiai paraméterek az átlagostól eltérő viszonyai egyszerre lépnek fel.
Például az átlagosnál melegebb és csapadékosabb idő a komfortérzetünkre lehet kedvezőtlen hatással, a meleg és szárazság párosa pedig elsősorban a mezőgazdasági tevékenység szempontjából lehet kritikus
Ilyen volt 2003 júniusa, ami az elmúlt 50 évben a második legszárazabb és második legmelegebb volt” – írja Kis Anna.
1994 és 1995 júliusában az extrém meleg szárazsággal párosult: az átlaghőmérséklet meghaladta a 23 Celsius-fokot, a csapadékösszeg pedig 35 milliméter alatt maradt. 1994-ben ráadásul egy hosszú hőhullám is jelentkezett. Az augusztusi idősorból két év emelhető ki: 1992 volt a legmelegebb és a második legszárazabb az 1971–2020 közötti éveket tekintve; a legcsapadékosabb augusztus pedig 2005-ben fordult elő, amikor a hőmérséklet több mint 1,5 Celsius-fokkal maradt az átlag alatt.
Az éghajlati modellszimulációk szerint a jövőben szélsőségesebb lesz a csapadékeloszlás Magyarországon, és várhatóan hosszabb egybefüggő száraz időszakokra számíthatunk. Valószínűsíthetően növekedni fog az egy nap alatt lehulló maximális csapadékmennyiség is, amely összefüggésben áll a hőmérsékletemelkedéssel, hiszen a melegebb légkör több nedvességet képes magában tartani.
