Az ötlet először 2006 májusában merült fel egy tallinni konferencián, amelyet Jüri Ratas, az észt főváros akkori polgármesterének javaslatára hívtak össze. A találkozón 15 európai városnak és az észt városok szövetségének képviselői közös memorandumot fogadtak el az Európa Zöld Fővárosa cím létrehozásáról – idézi fel a kezdeteket az Európai Bizottság honlapja. Mára több mint 40 jelentős európai város, köztük 21 tagállam fővárosa támogatja a kezdeményezést.
Mostantól kezdve tehát minden évben egy olyan európai város viselheti a címet, amely élen jár a környezetbarát városi életmód kialakításában, így példaként szolgálhat más városok számára. Az Európa Zöld Fővárosa címért minden, legalább 200 ezer lakosú város pályázhat a 27 EU-tagállamban, a tagjelölt országokból (Törökország, Macedónia, Horvátország), valamint az Európai Gazdasági Térség országaiból (Izland, Norvégia, Liechtenstein). Azoknak az országoknak az esetében, amelyekben egyetlen város lakossága sem éri el a 200 ezret, az ország legnagyobb városa pályázhat.
A díj első nyerteseként idén Stockholm, majd jövőre Hamburg viselheti a címet. A 2012. és 2013. évre vonatkozó pályázatok leadási határideje 2010. február 1. volt, így már kiderült, hogy 17 európai város – Espoo, Malmö, Glasgow, Reykjavík, Torun, Łód, Antwerpen, Nürnberg, Nantes, Vitoria-Gasteiz, Barcelona, Murcia, Sevilla, Bologna, Róma, Ljubljana és Budapest – méretteti meg magát a zöld fővárosi címért. A döntőbe jutott városok nevét március végén teszik közzé, míg az eredményhirdetésre októberben, az idei zöld főváros Stockholmban kerül majd sor.
Megszabadulni a fosszilis energiahordozóktól
Az Észak Velencéjeként is ismert svéd főváros mindenesetre feladta a leckét a többi pályázónak: a több mint 800 ezres város lakosságának 95 százaléka legfeljebb 300 méteres távolságban él a legközelebbi zöldterülettől. A város emellett többek között korszerű, integrált szemléletű hulladékgazdálkodásával, a zajszennyezés megelőzésére bevezetett világos és hatékony intézkedéseivel, a vízminőség védelmére kidolgozott, új viszonyítási pontot teremtő tervével érdemelte ki az elismerést.
Stockholm környezettudatosságát bizonyítja az is, hogy a város minden vonata és belvárosi busza megújuló üzemanyaggal közlekedik. A település teljes üvegházgáz-kibocsátása 25 százalékkal mérséklődött 1990 óta, és a városvezetés azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy 2050-re teljesen függetlenné teszi a fővárost a fosszilis energiahordozóktól.
Az év folyamán számos program várja Stockholmban az érdeklődőket és a szakértőket. A hivatalos szemináriumok témái felölelik az állampolgárokkal való környezetvédelmi témájú kommunikációt, a polgárok zöldprojektekbe való bevonását, a fenntartható városi környezet (például városi fásítás, esővíz kezelése, veszélyes hulladék) kérdéskörét, a város és a térség vállalatai által megkötött klímapaktum részleteit és tanulságait – olvasható a város honlapján.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) Föld Órája kezdeményezéséhez értekezlet és koncert is kapcsolódik majd, de szakmai tanácskozást tartanak például a gerillakertészetről is, és számos kiállítás nyitja meg kapuit a fenntarthatóság témakörében. Október 20. és 22. között sor kerül az első Európa Zöld Fővárosa konferenciára, amelynek fő célja, hogy fórumot biztosítson a fenntartható városi fejlődéssel kapcsolatos tudás- és tapasztalatcserére az európai városok képviselői között.
