Egyre többször hallani azt az érvelést, miszerint a lezárások nem segítenek a koronavírus-járvány visszaszorításában, és ezt arra alapozzák, hogy míg nagyon hasonló lezárások vannak életben, mint tavaly ilyenkor – nem csak Magyarországon, egész Európában –, sokkal több ember kapta el a vírust. Sok egyéb tényező mellett ez részben annak is a következménye hogy a szigorításokra nem is úgy reagálunk, mint 2020 tavaszán.
Tavaly, lassan egy éve, írtunk már egyszer arról, hogy Magyarországon hol és kik szegték meg leginkább a korlátozásokat (aktuális magyar adatok ebben a pdf-ben), miután a Google az összefoglalt mobiladatok alapján közzétette, mennyit változott a korlátozások hatására az emberek mehetnékje, másképpen megfogalmazva: mennyire esett vissza
- a tömegközlekedés kihasználtsága, pontosabban az állomásokon való tartózkodás,
- a parkok, strandok, éttermek, mozik, plázák, könyvtárak, kávézók, piacok, élelmiszerboltok, gyógyszertárak látogatottsága,
- illetve, hogy mennyivel kevesebben járnak be az emberek a munkába, mennyivel többen tartózkodnak otthon.
A felmérésnek persze vannak korlátjai, nem tehető egyenlőségjel a Google eredményei és a valós változások közé. Több okból sem. Egyebek mellett, mert nem mindenki használ valamiféle Google-készüléket (mármint valamelyik szoftverét, például az Androidot vagy a Google Mapst), azok közül sem mindenki engedélyezi a helymeghatározás felhasználását, és olyanok is akadnak, akik nem használják elég aktívan a készüléküket. Összességében mégis elég plasztikusan mutatja a viselkedés és a hozzáállás megváltozását.
A Google több mint 200 ország adatait gyűjtötte, gyűjti még mindig össze, és ezt a fenti kategóriák szerint összehasonlította a 2020. január 3. és február 6. közötti időszakkal. Azért ezzel, mert ilyenkor nincs semmi különösebb ünnep vagy rendezvény. Ezzel szemben a későbbi adatokra hatással vannak az ilyenek: vagyis a karácsonyi vásárlás, a jó idővel pedig megjön a kedv a kiránduláshoz, strandoláshoz. Azért is ugrik meg nyáron – ahogy azt majd alább is látni fogjuk – olyan óriási mértékben a parkok, strandok, kirándulóhelyek aránya.
Ahogy Magyarországon, úgy Európa más részein sem tartották be az emberek olyan szigorúan a szabályokat a második hullámtól kezdve. A Conversationön megjelent írásában a City, University of London viselkedési közgazdaságtani docense, Sotiris Georganas arra jutott,
Ez még akkor is így lehet, ha a Google adatai korlátozottan érvényesek, ráadásul a különböző országokban a korlátozások részletszabályai komoly mértékben különbözhetnek. Sőt, olykor egy országon belül is mást és mást jelenthet a korlátozás. Olaszországban tavaly tavasszal nemzeti lezárást hirdettek ki, a második hullámkor viszont egy többszintű rendszert, éppen nemrégiben rendeltek el csak újból teljes zárlatot.
Georganas azonban akkor is arra jut, hogy kevésbé szigorúak magukkal szemben az emberek, amikor olyan országokat vizsgál meg (Egyesült Királyság, Írország, Görögország, Svédország, Dánia), amelyek mind az első, mind a második hullámban hasonló szabályokat vezettek be.
Az országok járványelleni korlátozásait (iskolák, munkahelyek bezárása, utazási tilalmak, összejövetelek korlátozása) az Oxfordi Egyetem Blavatnik School of Government kutatói gyűjtik össze, értékelik, és ebből egy többfaktoros mérőszámot alkotnak. A jelenlegi, március 8-ától érvényben levő magyar kormányzati intézkedések ez alapján 79,63 pontszámot kaptak a maximális százból (ez egyébként az egyik legszigorúbb a szomszédos és a nagyobb európai országokat tekintve, a Georganas által vizsgált országok közül Svédország, majd Dánia követ minket).
Egy másik mérőszámot is alkottak, amely az előbb említett kormányzati intézkedések mellett figyelembe veszi a maszkviselési előírásokat, az oltási kampányokat, a tesztelést és a kontaktkutatást is. Ebben is az egyik legtöbb pontot a környező és nagyobb európai országok közül Magyarország kapta, de szintúgy a középmezőnyben van a fenti cikkben említett országokhoz képest. Eszerint jelenleg 76,31-nél tartunk, ezt megelőzően 65–70 közé tették a magyar szabályok szigorúságát, míg az első hullámban legfeljebb 69 pontra értékelték a korlátozásokat az oxfordi kutatók.
A hivatalosan fellelhető magyarországi adatokra kevéssé lehet támaszkodni – ha egyáltalán –, amennyiben a szabályok be (nem) tartásáról akarnánk tájékozódni. A hivatalos koronavírus.gov.hu-n a korlátozások novemberi körének bejelentése óta tüntetik fel a rendőrség adatait az intézkedésekről. Ezeket megvizsgálva összességében nem tűnik úgy, hogy bármilyen változás történt voltan a szabályok elfogadásában, inkább csak annyi, hogy szigorúbbak a maszkviselés betartatásában.
A Google illetve a Facebook adatait megvizsgálva már inkább látszódnak a különbségek, ugyanis utóbbi is közöl a nagy vetélytársához hasonlóan adatokat, annyi különbséggel, hogy a közösségi oldal adatai azt mutatják, tavaly februárhoz képest mennyivel mozogtak többet vagy kevesebbet a felhasználóik, illetve, hogy a felhasználók milyen arányban nem mozdultak ki a helyzetükből (egy nagyjából 600×600 méteres körzetnél kijjebb) az adott napon.
Mind a két vállalat adatait nézve az első hullámhoz képest a magyarok kevésbé maradtak otthon, az akkori átlagértéket el sem éri a második hullám csúcsa – már ha kivesszük belőle a karácsonyt –, még úgy sem, hogy az első korlátozások Budapesten és Pest megyében két héttel tovább maradtak érvényben, így az átlag végül alacsonyabb lett, mint ha végig a teljes országban érvényben maradt volna a kijárási korlátozás.
És ez a harmadik hullámban sem változott, azaz a március elején hozott további korlátozásoknak láthatóan van hatása, de akkora visszatartó ereje már nincs ezen adatok szerint, hiába szigorúbb is, mint az első hullám intézkedései. E mögött könnyen lehet az alkalmazkodás a koronavírus okozta helyzethez, vagy a belefáradás a szabályokba, illetve a rossz hírekbe – ám ezt ezek az adatok nem tudják megmutatni.
Mit csinálunk, ha nem vagyunk otthon vagy munkában?
A második hullám óta egyre kevesebben dolgoznak otthonról. Az elmúlt egy évben augusztus közepén, az 56-os forradalom évfordulóján, halottak napja környékén és karácsonykor is többen maradtak távol a munkahelyüktől, mint a novembertől kezdődő korlátozások idején.
Európa más részein sokan nem tértek vissza karácsony után a munkahelyükre, de annyira nem csökkent itt sem a munkahelyen eltöltött idő, mint 2020 tavaszán.
Visszatérve, hogy mivel töltik az európaiak az idejüket? A görögök például egyes időszakokban még többet is jártak boltba, mint a pandémiát megelőző mintahónapban, de a Georganas által megfigyelt többi országban a vásárlás akkor kapott inkább szárnyra, mikor az oltási programok elkezdődtek, és az esetszám is elkezdett visszaesni.
Magyarországon is hasonló folyamat mehetett végbe, vagyis a karácsonyi komoly visszaesés után lassan csökkent a különbség a járvány előtti mintához képest, március első hetében (vélhetően a várható szigorítás miatt), még többen is mentek élelmiszerboltokba, patikákba, piacokra, mint tavaly januárban.
A londoni kutató szerint ez – mármint, hogy a boltok „látogatottsága” kevésbé esett vissza, mint a munkahelyeké – talán azért lehet, mert a korlátozások betartása következetesebb, ha azt valaki (ez esetben a munkaadó) közvetíti. Persze az is lehet, hogy a legtöbb ember egyszerűen szívesebben vásárol, minthogy dolgozna.
A kikapcsolódást biztosító helyek (éttermek, mozik, plázák, könyvtárak, kávézók, múzeumok), valamint a tömegközlekedés használata jóval inkább visszaesett, és állandóbb szintre, mint akár a munkahelyek látogatottsága vagy még inkább a boltoké. Pedig, ahogy látni, ha nincsnek komolyabb korlátozások, akkor a bázisidőszakhoz képest nagyából együtt mozog az élelmiszer-vásárlás és a kikapcsolódás, nyáron nagyjából ugyanúgy tértek vissza a januári öthetes időszak mediánjával megegyező mértékhez.
Bár a mobiladatok nem jelentenek kizárólagos és egyértelmű bizonyítékot arra, hogy az emberek a második hullám óta kevésbé szigorúan tartják be a szigorításokat, ám az adatokból levonható következtetések mégis erre utalnak.
