A hímvessző (penis) daganata legtöbbször idősödő betegeknél fordul elő. Megjelenése 60 év után gyakoribb, de a későbbikben említésre kerülő hajlamosító tényezők fiatalabb korban is előidézhetik a keletkezését. Előfordulási gyakoriságban jelentős különbségek vannak a különböző földrajzi területeken. A fejletlenebb egészségügyi kultúrájú afrikai államokban csaknem százszor gyakrabban regisztrálnak hímvessző-daganatos betegeket, mint Európában. A halálozási mutatók emiatt jelentősen eltérőek. Míg az előbbi államokban a vezető halálokok egyike a péniszrák, Európában elenyésző az emiatt elhalálozott betegek száma.
Milyen tünetek jellemzik?
A péniszrák diagnózisának felállítása legtöbbször nem bonyolult. Leggyakrabban a makkon vagy a fitymán észlelt, legtöbbször gyulladásos jelekkel tarkított eltérések hívhatják fel a figyelmet a korai daganatra. Sajnálatunkra ebben a stádiumban viszonylag kevesen jelentkeznek urológusnál. Ennek több oka van. Egyrészt egy rossz értelemben vett szemérmesség. Alkalmanként megdöbbentő, hogy milyen elhanyagolt esetekkel találkozhatunk. Sokszor nem urológus az első vizsgáló orvos. Nemegyszer a kezdeti eltérést bőrgyógyászati eltérésként kezelik. A beteg számára ez végzetes lehet.
Ha kíváncsi, véd-e ellene a körülmetélés, kattintson ide.
Forrás: Péniszrák: kit fenyeget, mik a tünetei, meg lehet-e előzni? (Házipatika)
