A Johnson & Johnson vackináját a cég belgiumi leányvállalata, a Janssen Pharmaceuticals és a bostoni székhelyű Beth Israel Deaconess Orvosi Központ fejlesztette közösen. A vállalat az oltásfejlesztés kezdeti szakaszában már látta, hogy néhány másik gyógyszergyár előrébb tart, ezért kicsit más utat választott, mint azok, amik az elsőségre törekedtek – és valószínűleg ennek a stratégiának hála fogja megtalálni a helyét a piacon.
Az, hogy a Johnson & Johnson oltása egydózisú, a többi meg kettő, semmit nem jelent abból a szempontból, hogy jobb vagy rosszabb vakcináról beszélünk
– mondta el a 24.hu-nak Dr. Balkányi László, aki 12 évig dolgozott a stockholmi Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központban. „Ez egy üzleti-stratégiai döntés volt a vakcinafejlesztés kezdetén mindegyik gyártó számára, hogy milyen modellt visznek végig a kutatásokon, minden ilyen döntés mögött pedig hosszas és bonyolult költség-haszon elemzés áll.”
A Pfizer például kockáztatott: bevállalta azt, hogy a vakcináját csak nagyon alacsony hőmérsékleten, mínusz 70 Celsius-fokon lehessen tárolni, de mivel úgy gondolták, a logisztika megoldható, ezt átlépve végül ez lett az első engedélyeztetett oltóanyag a COVID-19-re.
Ez a cég arra törekedett, hogy minél előbb legyen vakcinája. A Johnson & Johnson valószínűleg látta, hogy az elsők közé bekerülni már nem sok esélye van, ezért több szempontból is más utat választott, mint a végül hamarabb „befutott” mRNS alapú oltások gyártói:
– erről itt írtunk bővebben. Ez viszonylag kockázatos döntés volt, de úgy tűnik, bevált, hiszen az első dózis után is működik az oltásuk.
Valójában a Johnson & Johnson vakcinája és a többi adenovírus vakcina között alapvető különbség nincs, persze nem ugyanazok, de a technológia nagyon hasonló. „Most már azért kezdjük látni, hogy a Pfizer, az AstraZeneca és talán a többi vakcina esetében is az első dózis is hatékony, a második, úgynevezett booster, vagy emlékeztető oltás csak a hatásosságot növeli” – mondta Dr. Balkányi László.
„Még soha nem volt olyan, hogy ilyen hamar sikerüljön egy kórokozóval ellen több oltást kifejleszteni és engedélyezésig, tömeggyártásig elvinni” – jegyezte meg a szakember. „Ez elképesztő tudományos teljesítmény. Átnéztem a szakirodalmat, az elmúlt tíz év száztizegynéhány oltásfejlesztései közül mindössze tizenvalahányból lett csak sikeres vakcina. Már most látszik, hogy a COVID-19 esetében egy sokkal sikeresebb ciklusban vagyunk, ez annak köszönhető, hogy elképesztő mennyiségű erőforrást mozgósítottak a koronavírus elleni oltás fejlesztésére.”
A gyors munkához az is hozzájárult, hogy a korábbi két, más típusú koronavírusok, a SARS és a MERS járványok esetében is kezdődtek vakcinafejlesztések – utóbbinál már a preklinikai fázisokig is eljutottak, de úgy alakult a járványügyi helyzet, hogy nem kellett, nem is lehetett tovább fejleszteni.
A Johnson & Johnson oltása tehát csak annyiban más a többi, kétdózisos oltásokhoz képest, hogy a gyártó más technológiát választott, és kockáztatott, hogy egy dózis is elegendő lehet a megfelelő védettség kialakulásához. Ezt a végig vitt fázis 1-2-3 vizsgálatok visszaigazolták. Ezzel pedig sikeresen szerezhet magának helyet a piacon a többi, egyelőre kizárólag kétdózisú vakcinák mellett.