Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Tudomány koronavírus

Sebességet váltott a koronavírus, nekünk is fel kell zárkózni

A harmadik hullámmal megváltozott a koronavírus-fertőzés lefolyása, mások a tünetek, fiatalabbaknál is súlyos betegség jelentkezhet. Éppen ezért nekünk is komolyan kell vennünk a védekezést, még akkor is, ha érezni: mentálisan ez már nagyon megterheli az embereket. Dr. Szlávik János, Dr. Zacher Gábor és Dr. Purebl György beszélgetett a KOVIDők eseményén.

Ez a hullám most más, mint a többi, ezért máshogy is kell védekeznünk ellene – ez volt a legfontosabb konklúziója annak a beszélgetésnek, amit a KOVIDők szervezett három szakorvos között. Egyelőre nem lehet a lezárások feloldásáról beszélni, mert többen betegszenek meg, mint az első két hullám alatt, mások a tünetek, több a fiatal fertőzött, olyan is, aki kórházi kezelésre szorul. Ugyanakkor nem szabad elmennünk a lezárások és a járvány pszichés következményei mellett sem: több a depressziós, a szorongással élő, megnőtt az antidepresszánsok és a hangulatjavítók iránti kereslet, az alkohol- és cigarettafogyasztás pedig az egekbe szökkent.

A harmadik hullám a lezáratlan második hullámra tevődött rá, ami még mindig aránylag magas esetszámokat produkált. Így találkoztunk a brit mutánssal, ami jobban terjed, és egyes számítások szerint nagyjából tíz százalékkal súlyosabb megbetegedést okoz, ráadásul megtámadja a fiatalokat is, jobban megterheli az egészségügyi rendszert

– mondta el Dr. Szlávik János belgyógyász, infektológus, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa, a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs tagja.

„Jelenleg a járvány felfutó szakaszában vagyunk, nem tudjuk, mikor lesz vége, még azt sem, hogy mikor lesz a csúcs. Vannak modellek, amik március végére teszik, vannak, amelyek április elejére a tetőzést. Egyelőre nem szabad lazításról beszélnünk.”

A járvány tombol, hathatós gyógyszer nincs

A szakértő azt is megjegyezte, hogy egy éve élünk ilyen körülmények között, ami pszichésen is megterhelő. Viszont most nem szabad félvállról venni a dolgokat, mert megváltozott a vírus, súlyosabb a lefolyása több fiatal körében, és a tünetek is mások. „Újra kell tanulnunk a koronavírust úgy, hogy közben igazán hatékony gyógyszerünk nincs rá.”

Dr. Zacher Gábor toxikológus szakorvos a Honvédkórház Sürgősségi Betegellátó Centrumának korábbi vezetője megjegyezte: valójában igazán hathatós terápia nincs, nagyon sok szer volt, amiről kezdetben úgy nézett ki, hogy használni fog, aztán kiderült, hogy mégsem. Városi pletykák merültek fel egyes gyógyszerekkel kapcsolatban, de

olyan termék, amivel garantálni lehet, hogy a beteg meggyógyul, egyelőre nincs.

„Komplett családok kerülnek be a kórházba, és csonka családok távoznak. Ennek persze az is az oka, hogy a magyar emberek rengeteg rizikófaktorral rendelkeznek, köztük az elhízás az egyik legfontosabb. Magyarország a világon a negyedik legelhízottabb nemzet, a jövő szempontjából ezen érdemes lenne változtatni, könnyen lehet ugyanis, hogy lesz még ehhez hasonló pandémia.”

Az egyetlen kiút a védőoltás

Az egyetlen kiút egyelőre, úgy tűnik, a védőoltás: az oltási kedv azonban érdekesen alakul. Szlávik János elmondta, hogy december vége felé, amikor megjelentek először az oltások, magas volt az oltási kedv, hiszen úgy éreztük, van fegyver a kezünkben a járvány ellen. Aztán az online térben felerősödtek az oltásellenes hangok, rengeteg téveszme kezdett keringeni az interneten, az oltási kedv alábbhagyott.

Rosta Tibor / MTI Regisztrációs pont a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ oltópontján.

„Látni lehet különbséget az idősek és a fiatalok oltási kedve között is: az influenzaoltások során is az idősek mennek gyakrabban, hiszen ők tudják, mi a tét, minél előbb szeretnének kapni a vakcinából. A fiatalok nem foglalkoznak vele. Most viszont a koronavírus-oltásoknál is van egy felfelé tartó görbe, mert elterjedt, hogy lesz védettségi bizonyítvány, és csak az mehet majd bulizni, étterembe, utazni, akinek van ilyenje. Az idősek mellett ezért a fiatalok is egyre nagyobb számban döntenek úgy, hogy oltatják magukat.”

Zacher Gábor hozzátette: minden, ami többet ad a nullaszázalékos védettségnél, fontos és hasznos.

A szakemberek szerint alapvetően azért alacsonyabb az oltási kedv, mert rossz volt az állami kommunikáció: előbb kezdtek el oltatni, mint ahogyan elindult volna az oltási kampány, a kormány lépéshátrányban van ezen a téren. Hiányzik az egyértelmű, leegyszerűsített kommunikáció is az oltásokról és arról, hogy mit okoz ez a betegség tulajdonképpen.

Háromszor annyi a depressziós

Fontos megjegyezni, hogy bár egyelőre nem lehet a lezárások feloldásáról beszélni, mentálisan nagyon megterheli az embereket az egy éve tartó kálvária. „Sebességet váltott a vírus, nekünk is azt kell, radikálisabban kell védekeznünk. Ugyanakkor a pszichés terhek óriásiak” – mondta Dr. Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.

2020 végén jelent meg egy vizsgálat az emberek mentális egészségéről, amiből kiderült, hogy a depresszió előfordulása megháromszorozódott, pedig egyébként is ez a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó betegség. A szorongók száma megduplázódott, a rettegés a vírustól megnövekedett, és az ehhez kapcsolható mentális problémák is gyakoribbak lettek.

Sok oka lehet a negatív változásoknak: egyrészt kizökkentünk a komfortos, biztonságos világunkból, másrészt gazdasági bizonytalanság ütötte fel a fejét nagyon sok családban, és az emberek körül lezajló tragédiák sem segítenek a helyzeten. A szakember azt is hangsúlyozta, hogy a COVID-nak direkt pszichés hatásai is vannak, a poszt-COVID szindróma például az idegrendszerben is megjelenik.

Zacher Gábor kihangsúlyozta, hogy a járvány alapvetően egy stresszhelyzetet teremtett, a szorongásos depresszió megjelenése rohamosan nőtt, az antidepresszánsok, a szorongás elleni gyógyszerek, az antiinszomnia szerek iránti kereslet drasztikusan megnőtt. 2020-ban közel 8 millió nyugtatószer fogyott, ez 500 ezer dobozzal több, mint 2019-ben.

Szerhasználat szempontjából a magány, a 8 órás kijárási korlátozások jelentik a problémát, intenzívebb lett a dohányzás és az alkoholfogyasztás is. „A harmadik-negyedik pohár rosé után már senkit nem érdekel a járványhelyzet, egy távoli dolognak tűnik, egészen reggelig.”

Három hónap alatt könnyen kialakulhat egy jó alkoholfüggőség.

Pozitívum azonban, hogy a kábítószer-használat csökkent: egyrészt drágábbak is lettek a szerek, másrészt nehezebb hozzájuk jutni. „Péntek este otthon egyedül senki nem ekizik, a rendszeres droghasználat visszaesett. Persze kérdés, hogy ha vége ennek az egésznek, mennyire fognak kompenzálni az emberek, ezt megjósolni sem lehet.”

Függőségek szempontjából problémás még az online térre való átállás: valószínűleg nehéz lesz visszaszokni a normálisra úgy, hogy home office-ban dolgozunk, online éljük a szociális életünket is, és az az egyetlen szórakozásunk, hogy streamingszolgáltatókat nézünk. Nehéz lesz visszaszokni a normálisra, és a járvány után újra úgy élni az életünket, mint korábban.

Ajánlott videó