Évek óta zajlanak a műholdas felderítések Kelet-Szudán hatalmas sivatagi tájain, mely során nemrégiben egy rejtélyes régészeti lelet ragadta meg a kutatók figyelmét – írja a Science Alert.
A Macquarie Egyetem, a francia HiSoMA kutatóegység és a Lengyel Tudományos Akadémia régészeinek részvételével zajló kutatás során rengeteg hatalmas, kör alakú tömegsírra bukkantak, amelyek tele voltak emberek és állatok csontjaival, gyakran gondosan elrendezve egy-egy kulcsfontosságú személy körül a középpontban.
Az akár 80 méteres átmérőjű, kör alakú sírokba embereket, szarvasmarháikat, juhaikat és kecskéiket temették. Az African Archaeological Review folyóiratban megjelent kutatás szerint a szakértők összesen mintegy 260 korábban ismeretlen temetkezési helyet találtak a Nílus folyótól keletre.
Néhány feltárt emlékmű szénizotópos kormeghatározása azt mutatja, hogy ezek az emberek nagyjából Kr. e. 4000–3000 között éltek, közvetlenül azelőtt, hogy létrejött volna a fáraókori Egyiptom.
Az elit temetkezési helyei
Egyes helyeken „másodlagos” temetkezési helyeket is találtak, amelyek egy-egy kiemelt személy – bizonyára a közösség vezetőjének vagy más fontos tagjának – „elsődleges” sírja körül helyezkedtek el. A régészek számára ez fontos információ lehet az osztályok és a hierarchia meghatározásához az ősi társadalmakban.
Ez persze még mindig messze volt az egyiptomi viszonyoktól, azonban az egyenlőtlenség első jeleit hordozza magában, állítják a kutatók. Azt, hogy mi történet ezekkel az emberekkel, még senki sem tudja biztosan megmondani. Az azonban árulkodó, hogy az emlékművek kormeghatározása Kr. e. 4000–3000 közé esik, ami egybeesik az Afrikai Párás Időszak végével, amikor az egykor zöldebb Szahara elkezdett kiszáradni.
