Kultúra

Egy része eltűnik ugyan, de megújul a kelenföldi vasútállomás ma üresen álló főépülete

A Közlekedési Múzeum kiállítóhelyévé váló indóházban a látogatók a magyar vasút, illetve az épület történetével ismerkedhetnek majd meg.

A budapesti vasútállomások közül az elmúlt években a legtöbbször a Nyugati pályaudvar került a figyelem középpontjába, az 1884 óta álló kelenföldi indóház azonban évről évre egyre rosszabb állapotban várta a sorsát, és félő volt, hogy bármelyik pillanatban lebonthatják.

A műemléki védettségű épület megújítására számos ötlet született, az ügy végére azonban végül a kormány tett pontott: 2019 őszén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hoffmann Tamás, Újbuda akkori polgármestere ugyanis bejelentette, hogy a Közlekedési Múzeum vállalta a MÁV által korábban bezárt, utasokat már hosszú évek óta nem látott épület megújítását.

Az épület mai képe és környezete
Bajnoczki / Wikimedia Commons Az épület mai képe és környezete

A múzeum 2020 májusára dolgozta ki a terveket, amelyekről a múzeumot vezető Vitézy Dávid Facebook-oldalán számolt be: eszerint teljes felújítás után a gyűjtemény 1:5 arányú, nem ritkán száz-százötven éves vasútmodelljei, illetve több száz négyzetméteres terepasztala költöznek a belső térbe, amit egy családbarát vasúttörténeti kiállítás részévé tesznek.

Ekkor már tudni lehetett, hogy a teljes egészében kormányzati forrásból megvalósuló projekt terveit az Építész Stúdió készíti el, a látványtervekre, illetve a részletekre azonban egészen mostanáig kellett várni.

Galéria A tér felé néző főhomlokzat a felújítás után
Közlekedési Múzeum / Építész Studió
A tér felé néző főhomlokzat a felújítás után

A február 9-én, egy kormányrendelettel kiemelt beruházássá vált munkák részeként az 1884-ben született egykori utasfelvételi és forgalomirányító épület előtt egy vele egyidős gőzmozdony áll majd, környezetében pedig vasúti tematikájú játszókert, illetve a vasút felé néző, kilátópontként is működő új terasz jön létre, ahol szabadtéri filmvetítéseket is tartanak majd.

A múzeum kéri, hogy ha bárkinek van régi képeslapja, fényképe, egyéb tárgyi emléke, vagy története, ami Kelenföldhöz kapcsolódik, és szívesen megosztaná másokkal, jelezze a kelenfold@kozlekedesimuzeum.hu címen. Az intézmény az épület jövőjével kapcsolatos véleményekre is kíváncsi, ezeket a kelenfold.kozlekedesimuzeum.hu címen található űrlapon keresztül várják.

A kiállítási tartalom tervezése már megkezdődött, a következő hónapokban pedig a részletek kidolgozása, az építési engedély megszerzése, illetve a kivitelezési közbeszerzés kiírása zajlik majd.

A látványtervek egy furcsa változást is mutatnak: a képek tanúsága szerint

eltűnnek az épülethez később csatolt kiegészítő szárnyak, így csak a középső, eredeti szakasz marad meg.

Az épület eredeti képe – még oldalszárnyak nélkül.
Pest-Buda Aukciósház Az épület eredeti képe – még oldalszárnyak nélkül.

Az 1884-es állapotok visszaállítása érdekében ezeket nyilvánvalóan meg kell szüntetni, ezzel azonban csökken a rendelkezésre álló kiállítótér mérete, ami első hallásra nem feltétlenül tűnik jó ötletnek.

Kérdéseinket a Közlekedési Múzeumnak is feltettük, akik válaszukban kifejtették: az elmúlt évtizedekben a toldalékok látványa volt ugyan megszokott, azok építési színvonala azonban nem érte el az eredeti épületét.

Ez persze nem lenne elegendő indok a bontáshoz,

az északi toldalék faszerkezeteinek rossz állapota – így többek közt a tetőszerkezeté –  azonban eldöntötte a kérdést.

A szakértők nem tartották jó ötletnek az északi oldal újjáépítését, a déli toldalék megtartása pedig ennek fényében szükségtelenné vált.

A levélből kiderült, hogy a projekten dolgozók szerint nem a földszinti, hanem az emeleti helyiségek bizonyulnak a legideálisabb kiállítótereknek, így a döntés ugyan az alapterület egy részének feláldozásával jár, a munkák során azonban nem ez a méret az elsőrendű szempont, hanem az eredeti épület felélesztése,

a kiegyensúlyozott látogatói útvonal, illetve a koherens kiállítási élmény a legfontosabb.

És ez így van rendjén.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik