A Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) 2005-ben alakult, azzal a céllal, hogy elősegítse a főváros olimpiai kandidálását, összefogja a civil és gazdasági szereplőket a kérdésben, és válaszokat adjon a témában.
Akkor még a 2020-as jelentkezés jegyében zajlott a munka, annak szellemében készítettek megvalósíthatósági tanulmányokat, gazdasági elemzéseket, s közvélemény-kutatást is. A kandidálás később elmaradt, 2020-ban Tokióban lesznek az ötkarikás játékok. A kérdés az, visszatérhet-e Európába az olimpia 2024-ben, és ha igen, beleszólhatunk-e a végső esélyesek küzdelmébe.
Nyúl Sándor, a BOM egyik alapítója, a TriGránit Zrt. elnöke:
„Két dolgot mindenekelőtt le kell szögezni. Egyrészt minden olyan alkalom, amely az összefogás, a közös álom által vezérelt, hatalmas érték. Ahogyan egy kis családban, úgy az ország esetében is. Végre lenne valami, ami magasztos, amihez az emberek nagyon közel érzik magukat, s ami ráadásul egy sok bajunkra gyógyírt adna.
Nyúl Sándor, a BOM egyik alapítója
Fotó: mob.hu
A BOM-mal elég messzire jutottunk 2005 után: van egy megvalósíthatósági tanulmány, amely 80 százalékban ma is aktuális. Van egy olimpiai törvénytervezet, amelyet akkor öt párt támogatott, és van egy akkor végzett közvélemény-kutatásunk, amely azt mutatta, hogy az emberek közel 80 százaléka támogatja az olimpiai eszmét. Persze, azóta sok víz lefolyt a Dunán, sok minden változott, mégis azt mondom, fontos, hogy pályázzunk.”
Alapos előkészítés kell
„2005 után a közvélemény-kutatás, a tanulmány és az olimpiai törvény előkészítéséhez vezető munka mind magánpénzből valósult meg, a BOM alapítói révén. Ezt a vonalat folytatni kell, hogy a döntéshozók és a közvélemény is lássa, mi mennyibe kerül, és lássuk azt, mekkora a támogatása a budapesti rendezésnek. Ebben tud segíteni a BOM, amely jól együtt tud működni a Magyar Olimpiai Bizottsággal is. Fontos, az alapos előkészítés, a pályázat optimális időzítése is. Ez az előkészítő munka döntheti el, hogy 2024-re vagy 2028-ra lehet reális a rendezés.”
A jövő generációja kamatoztathat az olimpiából
„Látnunk kell, ez az olimpia nem a mi, hanem a következő generáció olimpiája lenne, a most 2-3 éves gyermekeké. A mai gyerekek 70 százaléka nem mozog, ez riasztó, de a sport szerepe a magyar lélekben mindig meghatározó volt, igenis vissza lehet szerezni azt, amit e tekintetben elveszítettünk. A sport mentális, lelki értékét nehéz számszerűsíteni” – teszi hozzá Nyúl Sándor, akit persze a forintosítható tételekről is kérdeztünk.
„2005-ben a számítások 5500 milliárd forintra tették az olimpia megrendezésének költségeit. Azóta a forint gyengült, beruházások készültek el, így 10 százalékos hibahatárral ez jó előrejelzés lehet. Azt viszont nem lehet elvitatni, hogy ennek az összegnek a 80 százalékát az olimpiai rendezéstől függetlenül el kell költenie az államnak 2028-ig. Itt ugyanis nemcsak sportlétesítmények felépítéséről van szó, hanem hidak, körgyűrűk, vasútvonalak, infrastruktúra megépítéséről.
Ezek nem megspórolható beruházások, ráadásul ez nem csak Budapest olimpiája lenne. Azt gondolom, az olimpiai rendezés megtérülne a magyar emberek egészségében, Magyarország imázsában, létrejönne egy virágzó Csepel-sziget, a Duna partja rendezett lenne, hiszen azzal egyébként is kezdeni kellene valamit. Ezek csak példák, persze. Nagyon fontos viszont, hogy a rendezés egyetlen forintját sem érezheti kidobott pénznek a közvélemény. El kell érnünk, hogy a gondolat – a politikai csatározások okán – ne egy reflexből elutasított ötlet legyen az emberek egy része számára. Legyen és kell lennie egy álomnak, mert anélkül a hétköznapjaink is rosszabbak” – összegzett a BOM alapítója.
Kiss Gergely háromszoros olimpiai bajnok, négy olimpián járt. Szerepet vállalt a BOM 2020-as olimpiát megcélzó kampányában. Azt mondja, egyikünk sem mondhat zsigerből véleményt a kérdésben, látni kell a számokat, a tanulmányokat.
„Ha abból indulok ki, mekkora világvárosok rendeztek a közelmúltban olimpiát, nehéz reálisan értékelni. A szkeptikusok szerint Budapest pályázata rossz vicc, másik viszont azt mondják, sok munkával és összefogással talán reális lehet a rendezés. A magyar sport érdekében elvállaltam a 2020-as vízió népszerűsítését, de a dátummal kapcsolatban akkor nem volt 100 százalékos a meggyőződésem. Óvatos duhaj vagyok, realista ember.
Kiss Gergely szerint látni kell a számokat
Fotó: MTI
Ugyanakkor azt gondolom, aki 10 másodperc alatt kapásból kategorikusan kijelent valamit, az nem cselekszik helyesen. Én sem tudok egyértelműen állást foglalni, hiszen látni kellene a számokat, mikor miben lehet spórolni, mi mennyire lenne hatékony stb. Az biztos, hogy Budapest lakosságának a felét el kellene küldeni nyaralni az olimpiai ideje alatt, vagy önkéntessé képezni őket. Akár már az olimpiáig a beruházások, építkezések miatt rengeteg lenne a dugó, a felfordulás, nem egyszerű.
Ezt csak széles körű társadalmi támogatottság mellett lehet bevállalni, de azt sem felejthetjük el, hogy fantasztikus élménnyel gazdagodna az ország, s benne minden egyes ember. Most azt gondolom, a 2028-as rendezés lehet reálisabb.”
Beck György a Vodafone Magyarország elnök-vezérigazgatója. Cége a magyar sport egyik elkötelezett támogatója, olimpiai sikersportágunk, a vízilabda tekintetében különösen. Stílszerű tehát gondolatainak bevezetője:
„Valóban különböző sapkákban kell megítélnünk az olimpiai rendezés gondolatát. Mint sportszerető ember rettentően izgalmas és motiváló maga az a tény, hogy felmerülhet egy olimpiai rendezés lehetősége, csillog a szemem. Másrészt gazdasági szakemberként, aki egy pár olimpián már járt, egy kis félelem van bennem. Mindig Montreal példája jut eszembe, láttam, milyen volt az az olimpia, és mi történt utána a várossal, mások Athént hozzák fel példának.
A jelenlegi magyarországi beruházások mindegyike európai uniós támogatással zajlik, nagy kérdés, mit szólna az EU egy esetleges rendezéshez. Egy sportági Eb vagy vb megrendezése teljesen más volumenű egy olimpiához képest. Hatalmas kihívás, de én azt kívánom magunknak, hogy előbb-utóbb sikerüljön megfelelni ennek. Elnyerni a rendezés jogát lehet, hogy könnyebb, mint megcsinálni magát az olimpiát.”
Beck György azt kívánja, legyünk alkalmasak a rendezésre
Fotó: mob.hu/Kovács Anikó
Arról is érdeklődtünk Beck Györgynél, vajon a gazdaság szereplői, a multik, a kisebb és nagyobb vállalkozások egységesen tudnának-e felsorakozni az olimpia mellé?
„Valószínű igen, de nem szabad elfelejteni, hogy az országunk és a piacunk mérete teljesen más, mint mondjuk Brazília esetében. Egy Coca-Colának vagy egy GE-nek teljesen más egy potenciális brazil piac, mint egy potenciális magyar piac. Csodákat nem várhatnánk e tekintetben. Saját cégemen keresztül is látom, a Vodafone is másként kezd egy angol vagy német projektnek, mint egy magyarnak. Ettől függetlenül meglenne a támogatás, csak a számszerű értéke lenne csekélyebb.”
A 2024-es olimpia odaítéléséről 2017-ben döntenek, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 130. kongresszusán. Egyelőre a következő városokról tudunk, mint akik szeretnének olimpiát rendezni: Boston, Los Angeles, San Francisco, Washington, Berlin, Hamburg, Róma, Isztambul.
