Ha a tél legszebb jellemzőit rangsorolnánk, nyilvánvalóan a havas táj állna a lista pozitív végén, az ellentétes oldalon pedig a hosszan tartó sötétség. Az elmúlt időszakban erre még a fölénk telepedett anticiklon is rátett egy lapáttal, az ország legtöbb pontján több mint egy hete nem láthattuk a napot, de a szürke időnek szerencsére hamarosan vége szakad – legalábbis egy időre.
Feltámad a fény
Aminek pedig szintúgy „vége” lesz, az a sötét terjeszkedése. December 21. ugyanis a téli napforduló napja: Földünk forgástengelye most hétfőn, hazai idő szerint egészen pontosan 11 óra 03 perckor és 28 másodperckor zárta a legnagyobb szöget az ekliptika síkjával. Ebben az évben legalábbis. Mindez pedig annyit tesz:
December 21-én – a Budapesten is áthaladó 19. hosszúsági fokon – 07:27-kor volt a napkelte és 15:56-kor napnyugta, legközelebb 15 óra és 32 perc múlva bukkan fel ismét a látóhatáron holnap reggel. Innentől naponta másodpercekkel, majd percekkel több időt tölthetünk világosban, míg a tavaszi napéjegyenlőségre az arány 12-12 órára nő, és ettől kezdve már a sötétség lesz kisebbségben.
Tél és nyár, sötét és világos
Mi okozza mindezt? Földünk forgástengelye az északi és a déli pólust összekötő egyenes, a kulcsszó pedig a forgástengely dőlése.
A Föld, és néhány fok eltéréssel a naprendszer bolygóinak keringési síkját a Nap körül ekliptikának nevezzük, bolygónk dőlésszöge pedig az ekliptika síkjára állított merőlegeshez viszonyítva 23,5 fok.
A Napot kerülgetve ez azt jelenti, hogy az északi féltekén télnek tekintett évszakban a déli pólus „biccent” csillagunk felé, nyáron pedig az északi: a tavaszi és őszi napéjegyenlőséget leszámítva mindig azon a féltekén hosszabbak a nappalok az éjszakáknál, amelyik épp a „nyári félévben” tartózkodik.
