Az országgyűlés elnöke a magyarországi németek elüldözésének 60. évfordulójára szervezett nemzetközi konferencián úgy fogalmazott: „nekünk, politikusoknak az a kötelességünk, hogy a szégyenletes politikai döntésekért (…) elődeink helyett kimondjuk: bocsánat! (…) Soha többé!”. Szili Katalin fontosnak mondta, hogy a megkövető szavak ugyanabban az épületben hangozzanak el, amelyben korábban a kirekesztő törvények születtek.
Sebeket begyógyítani csak úgy lehet, ha a rettenetet kibeszélhetjük magunkból, a felelősöket megnevezzük, az áldozatokat pedig megkövetjük – hangsúlyozta.
Arról beszélt, hogy a magyarországi németek jogfosztása, vagyonelkobzása, hazájukból történő elűzése mára már semmiképp nem lehet tabutéma. Utalt rá ugyanakkor, hogy történészek kitartó munkája kellett ahhoz, hogy a magyar történelemnek ezt a fejezetét feldolgozzák.
A konferencián felolvasták az Európai Parlament elnökének Szili Katalinhoz írt levelét, melyben Hans-Gert Pöttering azt hangoztatta: a saját hazához való jog az egyik alapvető emberi jog, és egyetlen hatalomnak sem állhat jogában, hogy erőszakkal űzzön el embereket hazájukból.
Mint írta, az EU előtt az egyik legnagyobb kihívás a nemzeti és etnikai vagy vallási kisebbségek integrációjának elősegítése. Az uniónak tiszteleten, egyenjogúságon és diszkriminációmentességen kell alapulnia – szögezte le.
A német Bundestag elnöke a konferencián valamennyi német nevében köszönetet mondott a gesztusért, azért, hogy az évfordulón felszólalhat az országgyűlésben.
Norbert Lammert szerint a jogfosztásról és kitelepítésről megemlékező konferencia a béke kultúráját erősíti, és egyúttal demonstráció a két nép közötti barátság mellett is, amely nélkül, mint mondta, ma nem lehetne sem egységes Európa, sem pedig egyesült Németország.
A német politikus ezzel utalt arra, hogy 1989 őszén Magyarország megnyitotta határait az NDK polgárai előtt, és ezzel meggyorsította az egységhez vezető folyamatot.
