Az Ipsos újabb Covid-19 kutatása szerint a magyarok a rekordszintű megbetegedések miatt a járvány második hulláma idején jóval óvatosabbá, pesszimistábbá váltak. A növekvő bizonytalansággal együtt a médiába vetett bizalom korábban sohasem látott szintre nőtt, de a magyarok csaknem fele (48%) még mindig úgy gondolja, a valós fenyegetettség kisebb, mint amit a hírek tükröznek.
A tudósok véleményét tarják a leghitelesebbnek, de minden korábbinál erősebb a bizalom a helyi egészségügyi hatóságok és az Operatív Törzs felé is. 
A koronavírussal foglalkozó televíziós hírek főleg az idősek, az alacsonyabb végzettségűek, a kisebb településeken élők számára jelentenek kiemelkedően hiteles forrást, míg a közösségi média a fiatalok és a diplomások körében a legmegbízhatóbb médium.
A maszkhasználat elterjedtebb (90%-os), de a tömegközlekedést intenzívebben használják az emberek, a gyermekeket is bátrabban viszik közösségbe a szülők, mint tavasszal.
A maszkviselés, a tömegközlekedés használata összefüggést mutat, a vélhetően autózó, magas anyagi státuszúaknál a legalacsonyabb (86%-os) a maszkhasználat, míg a demográfiai keresztvizsgálatok szerint az idősebbek és a nők a legóvatosabbak.
A kutatás szerint a magyarok harmada (31%) akkor érezné újra biztonságban magát, ha a járványügyi hatóság jelentené be a pandémia végét, míg minden negyedik ezt a kormány képviselőjétől várná.
Míg a korábbi mérések azt mutatták, hogy a magyarok főleg a vakcina megérkezésétől várták a járvány végét (26-29%-os említés), decemberben már csak 20% volt azok aránya, akiknek ez megnyugtató lezárást jelent, amit az Ipsos a fokozatosan erősödő oltásellenes nézetekkel magyaráz:
a magyarok nemzetközi összehasonlításban is szkeptikusnak számítanak a Covid-19 vírus elleni vakcina vélt hatékonyságát illetően.
Módszertan
Az Ipsos havi rendszerességű Omnibusz kutatásának eredményei reprezentálják a hazai 18 éven felüli magyar népességet életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely szerint.
