Európa és a magyarság esélyei címmel a Kölcsey Házban a lakiteleki találkozó szervezőinek előadásai hangzottak el. Fekete Gyula író, aki húsz évvel korábban és most is az elnöke volt a tanácskozásnak, a magyarság esélyeiről beszélt, s úgy értékelte: „sokkal-sokkal rosszabb a helyzet, mint 20 évvel ezelőtt”.
Pártdiktatúra lett a demokráciából
Mint mondta, fontos megnevezni, hogy mi rontotta el a magyarság esélyeit. Úgy vélte, a magyarság nem a harcokban volt naiv, hanem a megbékélésben, és a „minden fordulatot túlélő bolsevik párt vezényelte a rendszerváltást és vezényel ma is”.
„Gyurcsány Ferenc pártdiktatúrává fokozta le a demokráciát” – mondta Fekete Gyula, aki szerint a kormány elherdálja az évszázadok alatt összegyűjtött közvagyont, és „az utódainkat is eladósítja”. Hozzátette: „pusztulásunk, züllésünk megállíthatatlanul folytatódik”.
Orbán: történelemformáló hely
Orbán Viktor szerint Lakitelek történelemformáló hely, ahol az egész közép-európai történelem szempontjából sorsdöntő események zajlottak. A Fidesz elnöke erről a lakiteleki találkozó 20. évfordulója alkalmából tartott emlékülésen beszélt szombaton.
„Itt volt a meghatározó, indító pontja annak a folyamatnak, amely végül is elvezetett bennünket az 1990-es első szabad választásokig, majd tovább egészen Magyarország NATO-hoz és Európai Unióhoz történő csatlakozásáig” – mondta az ellenzéki politikus.
Bíró: kiárustották az országot
Bíró Zoltán irodalomtörténész: Demokrácia vagy liberális diktatúra című előadásában egyebek mellett arról beszélt, hogy 1989-ben elkezdődött, majd folytatódott az ország vagyonának a kiárusítása, a gazdasági hatalom a régi nomenklatúra kezébe került.
Leszögezte: a „Gyurcsány-Kóka féle bűnszövetkezet” az erkölcsi normákat semmibe véve tönkretette a családokat. A mai magyar társadalom legfontosabb érdekének a Gyurcsány-kormány „mielőbbi eltakarítását” nevezte, mert mint mondta, ha még egy-két évig „uralkodnak, akkor visszafordíthatatlanná válik az országot tönkre tevő folyamat”.
„A liberális diktatúrából ki kell szabadítani az országot” – mondta Bíró Zoltán, aki szerint új rendszerváltásról van szó, nemcsak egy kormány leváltásáról, a késlekedés pedig egyenlő az önpusztítással.
Az MDF-nek nem kellett paktumot kötni
Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő az MDF megalakulásáról beszélt, majd az első szabadon választott kormány nehézségeit idézte. Véleménye szerint nem a Szabad Demokraták Szövetségével, hanem a magyar néppel kellett volna paktumot kötni, s az MDF-SZDSZ paktum a demokrácia megszűnését jelentette.
„Nagyon becsültem Antall Józsefet, de ettől a pillanattól kezdve feszültség volt közöttünk” – mondta Kossuth-díjas költő. Csoóri Sándor a parlamenti felsőház létrehozásának szükségét hangsúlyozta. „Ez a demokrácia, a hazugság demokráciája” – tette hozzá.
—-Csurka: maffiás államcsíny—-
Csurka István író, a Gyurcsány-kormány hatalomra jutásáról szólva kijelentette: „maffiás államcsíny történt, mely minden ellenállásra jogot ad”.
A rendszer megváltoztatásának szerinte két módja van, az egyik a forradalom és ha kell fegyveres harc, de erre a mai magyar társadalom már nem alkalmas, ezért erre nem gondol. Elképzelése szerint a nemzeti erőknek kétharmados győzelmük után kétkamarás parlamentet kell létrehozniuk. Kijelentette, hogy ez az új hatalom nem törekszik majd az Európai Unióból való kiválásra.
Hangsúlyozta, hogy „kell egy valódi baloldali program”, és egy olyan jobboldali program is, amely az összmagyarság programja kell, hogy legyen.
Für: ellehetetlenítették a hadsereget
Für Lajos történész, a magyar honvédség ellehetetlenítéséről beszélt, vélemény szerint a hadsereg nem lenne képes megvédeni az országot. Szólt arról is, hogy „törődni kellene az értékeink és az érdekeink védelmével, beleértve a határon túli magyarokat is”.
Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész a magyarországi politikai kommunikációról beszélt előadásában. „Aki képes meghatározni a közvélekedést, az politikai előnyre tehet szert” – mondta, és utalt a kommunista diktatúrák politikai kommunikációjára. Kijelentette: „a tömegtájékoztatásba az átmenet során megmaradt a folyamatosság”.
Lezsák: esély az újjászületésre
Lezsák Sándor, A nemzeti reneszánsz esélye című előadásában hangsúlyozta, hogy derűlátó, mert az elmúlt 60 esztendőben soha nem volt akkora esélye a nemzeti újjászületésnek, mint most.
Kijelentette: újjá kell szervezni ezt a nemzetet, országot. Elképzelése szerint az új nemzeti program új alkotmányt jelent, kisebb országgyűlést felsőházzal. „Nemzetgyűlésnek fogják hívni, ahol az elszakított nemzetrészek képviselői is ott fognak ülni” – tette hozzá.
Lezsák Sándor szerint erősebb köztársasági elnökre lesz szükség, hogy ne fordulhasson elő, hogy „egy csalással hatalomra jutott kormányt ma nem lehet elmozdítani”. A nemzeti újjászületés alapjának az iskolát nevezte.
Csurka Istvánhoz csatlakozva a „véres utat” elfogadhatatlannak tartotta, és reményét fejezte ki, hogy választások után a nemzeti erőknek elegendő többségük lesz a szükséges változások véghezvitelére.
