A fáklyás menet a Páva utcai Holokauszt Emlékközponttól indult, majd a többezres tömeg az Üllői út és a Múzeum körút érintésével érkezett meg a Dohány utcai zsinagógához. A megemlékezők között sok fiatalt, valamint idős embert lehetett látni, több túlélő is volt a tömegben.
Kardos: Minden zsidó ember úgy vislkedjen, mintha ott lett volna Auschwitzban
Holokauszt emléknapok
Magyarországon hivatalosan 2000 óta emlékeznek meg minden év április 16-án a holokauszt áldozatairól, mert 63 éve ezen a napon állították fel Kárpátalján az első magyarországi gettót. A magyarországi Holokauszt Napja és a nemzetközi Holokauszt Emléknap ebben az évben szinte egybeesik: utóbbi április 15-e, előbbi április 16-a.
A legnagyobb magyar temető: Auschwitz
Hatmillió zsidó pusztult el a holokauszt idején, ebből több mint egymillióan az auschwitzi gázkamrákban. Auschwitzot a legnagyobb magyar temetőnek is nevezik, mivel ott minden harmadik halott magyar zsidó vagy cigány volt. A magyarországi zsidóság tömeges deportálása az ország 1944. március 19-én történt német megszállása után kezdődött a vidéki zsidók előbb gettókba, majd lágerekbe hurcolásával, ahonnan csak mintegy tizedük tért vissza. A budapesti gettó kiürítésére azonban nem került sor, így, bár a nácik és a nyilasok a háború utolsó hónapjaiban ezrével lőtték a zsidókat a Dunába, néhány tízezren a gettóban túlélték a háborút.
Kardos Péter főrabbi hangsúlyozta, hogy minden korban, minden zsidó ember köteles úgy viselkedni, mintha maga is ott lett volna a koncentrációs táborokban. A holokauszt áldozatairól tartottak megemlékezést a Cipők a Duna-parton emlékműnél is kora délután, este pedig felavatták XXIII. János pápa emléktábláját a Dohány utcai zsinagóga kertjében.
Scmidt: a közös emlékezés egybeforrasztja a közösséget
“Ami a második világháború alatt az európai zsidósággal és 1944 vészterhes hónapjaiban a magyarországi zsidókkal történt, arra nincs mentség, nincs magyarázat” – fogalmazott Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója a délutáni holokauszt-emlékrendezvényen. A holokauszt nem csak zsidó tragédia, hanem európai és magyar is, mert “mindenhol vétettek a szolidaritás és a testvériség ellen” – mondta a Terror Háza előtt.
“A közös emlékezés újra egybeforrasztja az erőszakkal szétvert közösségeket. Ezekből a közösségekből áll össze a nemzet, a haza. Ezért kell újra és újra közösen emlékezni, mert emlékezés nélkül nincs múlt, múlt nélkül pedig nincs jövő sem” – jelentette ki a történész.
Szili, Hiller, Orbán a megemlékezésen
Az Országgyűlés, Terézváros önkormányzata, a Terror Háza Múzeum és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem közös szervezésű rendezvényén megjelent Szili Katalin, a parlament elnöke, Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is. Az eseményen a legnagyobb ellenzéki pártot a két korábbi minisztere, Deutsch-Für Tamás és Fónagy János, valamint frakcióvezetője, Navracsics Tibor is képviselte. Jelen volt még a KDNP politikusa, Harrach Péter is, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezérkara, a református, a katolikus és az evangélikus egyházközösségek magas rangú képviselői is.
Szili Katalin: mindenki ítélje el az antiszemitizmust!
Arra kell felszólítanunk minden embert, hogy ítélje el az intolerancia megnyilvánulásait, a fajgyűlöletre uszítást, a zaklatást, a faji erőszak minden megnyilvánulását és fenntartás nélkül ítélje el az antiszemitizmusból fakadó minden cselekedetet – mondta beszédében Szili Katalin. A házelnök hozzátette: különösen el kell ítélni a vallási és faji gyűlölet vagy intolerancia által motivált erőszak mindennemű megnyilvánulását, köztük a zsidók, muzulmánok vagy más hitűek vallási helyei, szentélyei és kegyhelyei, valamint a kisebbségek – például a romák – elleni támadásokat. Úgy látja, hogy kontinensünkön, akár egy vírus, ismét felütötte fejét az antiszemitizmus, amely fenyegeti a demokrácia, az emberi jogok illetve a jogállamiság európai és nemzetközi értékeit.
“Minden ép eszű embert le kell, hogy taglózzon az Auschwitzok máig ható irracionális racionalitása, az emberi létezés a régi módon már nem folytatható a holokauszt után” – hangoztatta a 63 évvel ezelőtt történteket felidézve.
Nem lehet büntetlenül zsidózni, cigányozni
Szili Katalin úgy fogalmazott: azóta már nem lehet többé büntetlenül “zsidózni, cigányozni még akkor sem, ha ezt néhol némelyek akár bíróilag engedélyeznék is”. Kiemelte: a világban a gyász és a kegyelet érzése mellett éberséget is kell tanúsítani. Nem engedhetjük meg, hogy egyetlen vallási vagy etnikai kisebbséget akár csak verbális erőszak, fenyegetés érjen – fűzte hozzá.
Véleménye szerint a múltra nem az önkínzás vagy a bosszú kedvéért kell emlékezni, hanem azért, hogy meg lehessen akadályozni az embertelenség bármilyen formájának a visszatérését. Az Országgyűlés elnöke felhívta a figyelmet arra: a gyerekeket is meg kell tanítani rá, hogy emeljék fel szavukat az alapvető emberi értékek védelmében és tegyenek az elnyomás, az embertelenség, a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése, magalázása és kiirtása ellen. Mert – mint mondta – a hátrányos megkülönböztetésből előbb szegregáció, aztán a megalázás és a kiirtás következik.
Balog: az antiszemitizmus vádja sokszor politikai csodafegyver
Balog Zoltán (Fidesz) megemlékező beszédében azt mondta: “Ne engedjük, hogy velünk, vagy bárkivel szemben az antiszemitizmus vádját politikai kommunikációs csodafegyverként használhassák! Ne tűrjük, hogy ártatlan zsidó emberek szenvedéseit felhasználva az országunk bajainak megvitatása helyett bennünket arra kényszerítsenek, hogy hamis vádak elleni védekezésre vesztegessük erőnket.”
Balog Zoltán arról is beszélt: nem szabad, hogy bárkit bántson, ha van, aki saját vagy családja kommunizmusban elszenvedett sorsán keresztül próbálja megérteni a holokauszt áldozatainak szenvedéseit. Kitért arra: ha azt akarják, hogy a megértés növekedjen a holokauszt tragédiája iránt, akkor a legfontosabb feladatuk egymás emberi méltóságának tiszteletben tartása és megőrzése. Szerinte sebeket gyógyítani csak emberi méltóságukat őrző emberek tudnak.
“Mindannyiunknak szüksége van hol a bocsánatkérésre, hol pedig a megbocsátásra. Ne sajnáljuk egymástól és ne sajnáljuk a másiktól sem” – zárta megemlékező beszédét a fideszes politikus.
Orbán gyújtott először gyertyát
A programot, amely a Terror Háza Múzeum előtt az Andrássy úti korzón zajlott, pár száz érdeklődő figyelte a helyszínen. A holokauszt hivatalos magyarországi emléknapja előtti estén tartott rendezvény végén a megjelentek mécseseket helyeztek el a múzeum emlékfalánál. Elsőként Orbán Viktor és felesége gyújtott gyertyát az áldozatok tiszteletére.
