A piackutató GfK elkészítette az EU- és az EFTA-országok vásárlóerő és vásárlóerő index számítását, amely Európa 29 országának adataira épül. A 2004-es felmérés eredményei nem jelentenek különösebb meglepetést a korábbiakhoz képest: ötszöröst is meghaladó volt a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb vásárlóerővel rendelkező két ország, Lichtenstein és Észtország között 2004-ben. A kicsiny nagyhercegségben 31 914 eurót költhettek tavaly átlagosan az ország polgárai, míg a balti köztársaságban csak 6 207-et.
Magyarország a lista harmadik harmadában található 8 095 euróval, ami kevesebb, mint a fele a hazánkkal szomszédos, de az élbolyhoz tartozó Ausztria, hasonló adatának, a 17 176-nak. Hazánk Csehország (8 654 euró) mögött és Lengyelország (7 326 euró) előtt a harmadik harmadban található.
Az Euro paritáson mért GfK vásárlóerő a lakosság egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelmét jelzi az egyes országokban. A Gfk figyelembe vette az árszintek különbözőségét, hogy az országok jobban összehasonlíthatók legyenek.
A GfK elkészítette vásárlóerő index számítást is. Amennyiben a 29 ország átlagát száznak vesszük, akkor ezt leginkább Hollandia (100,9) és Izland (101,2) közelíti meg. A felsőházat Lichtenstein (222,6), Luxemburg (154,4) és Svájc (136,4) alkotja. A lista alján Észtország (43,3), Lettország (43,6) és Szlovákia (49,1) áll. Magyarország a 29 ország átlagához felénél valamivel többet (56,5) jelez a vásárlóerő index. Ez azt jelenti, hogy mi, magyarok például Hollandia polgáraihoz képest feleannyi elkölthető jövedelemmel rendelkezünk.
A felmérést a GfK csoport, a világ egyik legnagyobb piackutató vállalata készítette.
Egy főre jutó, éves vásárlóerő euró paritáson, 2004-ben (adatok euróban)forrás: GfK
