Hivatalos hírügynökségén, a KCNA-n keresztül tette közhírré Észak-Korea (KNDK), hogy rendelkezik atomfegyverrel. A beismerés már régóta váratott magára, hiszen Észak-Korea burkoltan már többször utalt rá, és amerikai diplomaták már 2003-ban jelezték, hogy koreai kollégáik magánbeszélgetéseiken többször említették: rendelkeznek legalább egy atomtöltettel. A közelebbről meg nem nevezett minőségű és mennyiségű nukleáris fegyvert a KNDK csak önvédelemre kívánja használni – áll a közleményben.
Ugyanakkor a hihetetlen elszigeteltségben élő ország egy másik, sokkal veszélyesebb kijelentésével is sokkolta a nemzetközi közvéleményt. Ugyanis meghatározatlan időre felfüggesztette részvételét a nukleáris programjáról folytatott, hatoldalú tárgyalásokon.
|
A közlemény George W. Bush második elnöki periódusával magyarázza a tárgyalások felfüggesztését. Az indoklás szerint ugyanis a Bush-adminisztráció kísérletet tesz arra, hogy elszigetelje az országot, és a békés egymás mellett élés egyetlen akadályának számít. Észak-Koreának pedig szükség esetén meg kell tudnia védeni magát, s ehhez van szüksége az atomfegyverrel.
Az észak koreai hírügynökség, a KCNA hivatalos oldalán közzétett nyilatkozatban az észak-koreai külügyminisztérium azt írja, hogy a Bush-kormányzat előző négy éve során „nagylelkűséget és türelmet” tanúsított az amerikaiak iránt. De nem viselkedhetnek úgy, mint eddig, és nincs okuk megismételni azt, amit eddig már sokszor elmondtak.
A virágnyelven megfogalmazott kijelentés az amerikai külügyminisztérium szerint hasonló fordulatokat használ, mint amikor a KNDK korábban visszalépett a nukleáris energia felhasználását szabályozó nemzetközi egyezménytől. Mindezek ellenére a közleményben a koreai kormány kiáll az atomfegyvermentes Koreai-félsziget ideálja mellett. A kérdés csupán az, hogy ez mit jelent pontosan.
Marad az elszigeteltség
Condoleezza Rice, amerikai külügyminiszter szerint ezzel a lépésével Észak-Korea csak nagyobb elszigeteltségre számíthat, mivel a katonai egyensúly megőrzése érdekében a nemzetközi közösség nyilvánvalóvá tette: nem lehet atomfegyver a Koreai-félszigeten, s így felborulni látszik a félszigeten ötven éve kialakult kényes egyensúly. Rice ismét megnyugtatta Észak-Koreát, hogy az Egyesült Államok nem tervezi megtámadni a kommunista országot.
Kim Jong Il
Megfigyelők szerint azonban több mint valószínű, hogy Észak-Korea csupán időt és jobb tárgyalási pozíciót szeretne az atomfegyvereiről szóló tárgyalásokra. Ezt látszanak alátámasztani Kína hivatalos nyilatkozatai is. Ugyanis a KNDK egyetlen hivatalos szövetségese annak a reményének adott hangot, hogy Korea folytatja a tárgyalásokat. A kínai külügyminisztérium azt is hozzátette, hogy Kína továbbra is elkötelezett híve a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének. Ez pedig nagy szó, ugyanis Kína az egyetlen olyan külföldi hatalom, amely ha kell, akkor nyomást tud gyakorolni az elszigeteltségben élő ország politikusaira.
Enyhülő amerikai retorika
Minderre annak ellenére került sor, hogy az utóbbi időben Bush elnök a korábbiaknál visszafogottabban nyilatkozott Észak-Koreáról. 2002-ben Irán, Irak és Észak-Korea tartoztak a „gonosz tengelyéhez”. Ezzel szemben idei, elnöki köszöntő beszédében Bush nem is említette név szerint Észak-Koreát, ugyanakkor az Unióhoz intézett február 2-ai beszédében már megemlítette a kommunista országot. De a hangnem közel sem volt annyira támadó, mint korábban. Csak annyit mondott, hogy Washington több ázsiai országgal közösen azon dolgozik, hogy meggyőzze Észak-Koreát, adja fel nukleáris ambícióit.
Az észak-koreai rádió azonban az ország függetlensége ellen tett nyilatkozatnak nyilvánította a beszédet, mintegy előrevetítve a jelenlegi bejelentést.
