A járvány miatt magas a bizonytalanság, a bizalmatlanság, a kiábrándultság, a frusztráció az erdélyi magyarok közt – írja egy friss kutatás alapján a Maszol.ro. A nem reprezentatív felmérés szerint a közhangulat is rendkívül pesszimista, az erdélyi magyarok nem voltak ennyire borúlátóak az elmúlt évtizedben.
A SoDiSo Research kutatása szerint a járványban az erdélyi magyarok közvetlen egészségügyi érintettsége alacsony, a válaszadók alig 3 százaléka számolt be arról, hogy személyesen vagy családtagjai, ismerősei megbetegedtek a koronavírustól. A fertőzéstől a többség nem fél. A válaszadók 73 százaléka nem tartja valószínűnek, hogy megfertőződik. 32 százalék szerint hosszabb ideig együtt kell élni a vírussal. Nagyon jelentős a kétkedők aránya.
Elégedetlenek az Orban-kormánnyal
A járvány negatív gazdasági hatásai enyhén mérséklődtek, mégis nagyon magas, 61 százalékos azok aránya, akik szerint pénzügyi helyzetük romlani fog. A válaszadók többsége elégedetlen Ludovic Orban kormányának járványügyi intézkedéseivel, az egészségügyiekkel 71, a gazdaságiakkal 82 százalék nem értett egyet.
A portál felidézi, az április elején, a vészhelyzet idején készült kutatásnál a válaszadók igen nagy arányban támogatták a kormányt, a közhangulat változása valószínűleg több tényező együttes hatásának köszönhető. A kutatók szerint a hatalmi intézkedések utólag alaptalannak tűnnek, a kormány kommunikációja pedig sokszor kaotikus volt.
4 százalék bízik a jövőben
Az erdélyi magyarok nagy valószínűséggel nem voltak ennyire borúlátóak az elmúlt évtizedben. Csak a válaszadók 4 százaléka szerint tart Románia jó irányba. A pesszimisták aránya 83, a bizonytalanoké pedig 13 százalék. Jelenlegi életkörülményeivel az emberek mintegy fele elégedett. A relatív többség nem számít változásra, 12 százalék gondolja azt, hogy jobban, 30 százalék, hogy rosszabbul fog élni egy év múlva.
Románia jelenlegi problémái közül legtöbben (46%) a korrupciót jelölték meg, ezt a gazdasági aggodalmak követték (áremelkedés, megélhetés, munkanélküliség, nyugdíjak) és kiemelkedő (21%) volt az egészségügyi és szociális biztonságot, illetve az oktatási rendszer problémáit említők aránya (13%).
Vélhetően a román-magyar kapcsolatok is mélyponton vannak, a válaszadók mindössze 13 százaléka nevezte együttműködésesnek azt. Romániában a román-magyar viszonyt mintegy 60 százalék konfliktusosnak tartja. A válaszadók egyötöde szerint a kölcsönös érdektelenség fogalmával írhatóak le a kapcsolatok, 7 százalék nem tudott vagy akart válaszolni erre a kérdésre.
Módszertan
A közvélemény-kutatás június 5–17. között készült, online kérdőív kitöltésével. A kérdőívet több mint 3 ezren töltötték ki. Az adatok feldolgozása előtt a felmérés készítői az adatbázist súlyozták, illetve szűkítették a populációt. A módszertani közelítések ellenére a felmérés nem minősül reprezentatívnak, de készítői szerint jó becslésnek tekinthető az internethasználó, legalább általános iskolai végzettségű 18–80 éves erdélyi magyar populációra.
Kiemelt kép: Református templom faragott kapuja az erdélyi Nyárszón, ahol megemlékező szabadtéri istentiszteletet tartottak az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján. MTI/Kiss Gábor
