Pásztory Zoltán 1965-ben, utolsóként csatlakozott a legendás Illés zenekar második formációjához, Illés Lajoshoz, Szörényi Leventéhez, Szörényi Szabolcshoz és Bródy Jánoshoz. Kívülről jött a beat műfajba, járatos volt a dzsesszben, és éveken át dobolt még az Illés mellett is az Operett Színház zenekarában.
Sokoldalúsága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az Illés az angolszász beattől eltérő, magyar és közel-keleti ritmusokkal gazdagíthatta zenéjét. Két dobszólóját is megőrizték a lemezek: az 1969-es Illések és pofonok című albumon Meleghengersor címmel mutatta be tudását, míg az 1971-es Human Rights-on A legjobb dobos a világon című dalban még énekelt is.
Amikor 1973-ban az Illés feloszlott, Pásztory Zoltán kiszállt a magyar beat-életből, külföldre ment, elsősorban Ausztriában és az NSZK-ban dolgozott. 1981-ben azonban ő is hazatért “A Koncertre”, arra a nagysikerű Illés-bulira, amelyet a Nemzeti Sportcsarnokban tartottak és amelyből lemez és Koltay Gábor rendezésében dokumentumfilm is készült. Később is minden alkalommal ott volt az Illés alkalmi fellépésein, köztük 1990-ben a Népstadionban, majd 2001-ben ugyanott, amikor a 60-as évek három nagy sztárja, az Illés, az Omega és a Metró közösen lépett fel. 2000-ben Pásztory is megkapta az Illés zenekar tagjaként a Kossuth-díjat.
Az idén augusztusban, az Illés zenekar megalakulásának 40. évfordulóján ismét több koncertre, egyebek között erdélyi turnéra, készült az öt veterán muzsikus. Az ünnepi fellépést a Sziget Fesztivál “nulladik napjára” szánták. A “nagy csapat” azonban már soha többé nem léphet fel.