Sokkal kevesebbet mozogtak a magyarok a karantén idején, mint előtte, de volt idejük sütni-főzni, és egészségtudatosabban kezdtek el táplálkozni — számolt be a Magyar Nemzet egy háromezer fő bevonásával végzett karanténkutatásból. A reprezentatív kutatást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a TÉT Platform és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara közösen végezte.
Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője a lapnak elmondta: a felmérés alapján a koronavírus-járvány idején a magyarok egészségesebben táplálkoztak, ugyanakkor drasztikusan csökkent a fizikai aktivitás is. A fogyások-hízások eredményeit összesítve átlagosan egy kilogrammot hízott a magyar felnőtt lakosság, ami soknak számít, tekintve, hogy 60-65 százalékuk így is túlsúlyos vagy elhízott.
A szakember szerint táplálkozástudományi szempontból pozitív eredmény, hogy a zöldségek, gyümölcsök, száraz hüvelyesek, tejtermékek iránti kereslet megnőtt a járvány idején, míg kevesebbet vásároltunk alkoholból, sós ropogtatnivalóból, édességekből, cukorból és energiaitalokból. – A nassolnivalókból azért fogyhatott kevesebb, mert többet főztek-sütöttek az emberek – tette hozzá. Emellett a válaszadók majdnem harmada több étrend-kiegészítőt szedett, mint előtte, ennek oka lehet az is, hogy a járvány idején így is igyekeztek támogatni az immunrendszerüket a magyarok.
A járvány alatti gyakoribb otthoni főzés azért is fontos eredmény, mert a szülői magatartás így mintaként szolgálhat a gyerekek előtt, és erősödhetett az egészséges táplálkozás kultúrája
— emelte ki Antal Emese.
Szakály Zoltán, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánhelyettese a Magyar Nemzet kérdésére elmondta:
Pozitív tendenciának tekinthető, hogy a magyarországi előállítás szerepe felértékelődött, a magyar élelmiszer megítélése a felmérés szerint kifejezetten pozitívvá vált.
Kiemelt kép: Getty Images
