Tudomány

Koldusszegény sírok a Gízai fennsíkon

Az ókori társadalom alsó rétegei temetkeztek itt.

A temetkezésekre az úgynevezett Varjak falánál leltek a kétszáz méter hosszúságú építmény a Nagy Szfinxtől délre található; a feltételezések szerint négy és fél évezrede, a piramisokkal egy időben kezdték el építeni.

A sírokban nyugvó személyeket a 2700 és 2000 évvel ezelőtti időszakban helyezték végső nyugalomra, évezredekkel később, mint ahogy felépültek a piramisok.

Földi maradványaik tanúsága szerint az elhunytak alultápláltak és vérszegények voltak, ami arra utal, hogy lényegesen hiányosabb étrenden éltek, mint a korabeli társadalom átlaga. Útravalóul alig kaptak valamit, a temetkezések jó része pedig teljesen híján volt a sírmellékleteknek.

“A társadalom alsó rétegei temetkeztek itt” – hangsúlyozta Jessica Kaiser régész.

Érdekes módon a férfiak sokkal rosszabb kondícióban voltak, mint az asszonyok, s a sérülések is majdnem kizárólag az erősebbik nem képviselőinek “privilégiuma” voltak.

“A törések, ficamok gyakorlatilag csak a férfiaknál figyelhetők meg, ami arra enged következtetni, hogy szignifikáns életmódbeli különbség lehetett a nemek között” – emelte ki Jessica Kaiser.

Hozzátette: ezek az emberek egészen más feltételek között élhettek, mint a piramisépítők 4500 évvel korábban. A 2700 és 2000 évvel ezelőtti időszak az úgynevezett későkor, amikor Kr.e. 732 és Kr.e. 30 között Egyiptomot a núbiaik, perzsák és makedónok uralták.

A helyiek által a Varjak falának nevezett építmény környéke évezredeken át nekropoliszként szolgált a közeli települések lakói számára, akik a területet a piramisok közelsége miatt szent helyként tisztelték.

SZEGÉNYEK NEKROPOLISZA A PIRAMIS KÖZELÉBEN

A Gízai fennsík nem az egyetlen piramiskomplexum, amelyet évezredekkel a megépítése után nekropoliszként kezdték használni.

Sznofru fáraó által építtetett piramisok egyikénél Szneila közelében a feltételezések szerint közel egymillió múmiát temettek el.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik