Pénteken volt tíz éve, hogy egy huzamban Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke. Ez alkalomból osztotta meg róla az emlékeit a holland NRC nevű lap szerkesztője, Marcel Haenen, aki 28 évvel ezelőtt együtt utazott Orbánnal az Egyesült Államokba azon tizenegy fiatal európai vezető között, akiket hat hétre vendégül látott a nyugatnémet kormány által alapított transzatlanti lobbiszervezet, a German Marshall Fund.
Az, hogy Orbán 1992-ben, a GMF meghívására járt először az Egyesült Államokban, tudható volt, a cikk – amelyben az utazáson szintén részt vevő Németh Zsolt, a Fidesz külpolitikusa is megszólal – ezzel együtt érdekes részleteket közöl. (A társaság tagja a két fideszes mellett két-két lengyel, francia és holland, valamint három német volt.)
Németh azt mondja, Orbán kihasználta az alkalmat, és intenzíven tanult angolul az utazás alatt, általában hatkor kelt, hogy gyakoroljon. A cikkből kiderül, hogy a két fideszes közös szobában aludt, hogy spóroljanak – a kelet-európaiak az így megtakarított pénzből általában walkmant és más elektronikai felszereléseket vettek az írás szerint.
Németh azt mondja, Orbán azért lett a Fidesz „természetes” vezetője, mert képes volt százezres közönség előtt beszélni Nagy Imre újratemetésén. Az ambíciója abban is megmutatkozott, hogy az első washingtoni reggelen, amikor a résztvevők bemutatkoztak egymásnak, a cikk szerint ezt mondta:
Orbán Viktornak hívnak, a Fidesz vezetője vagyok, és én leszek Magyarország következő miniszterelnöke.
Az optimizmusa nem volt alaptalan, hiszen az Antall-kormány félidejében a Fidesz a legnépszerűbb párt volt, még ha a ’94-es választáson nagyot bukott is, így Orbánnak még egy ciklust várnia kellett a hatalomra.
Viktor Orbán viert vandaag dat hij tien jaar premier is van Hongarije. Een mooi moment voor een persoonlijke terugblik op een zes weken durende reis die ik in 1992 met hem maakte door de Verenigde Staten. Op stap met ‘de kleine Napoleon’.https://t.co/HhSCArppJl
— Marcel Haenen (@MarcelHaenen) May 29, 2020
Wolfgang Krach német újságíró szerint Orbán csodálta az Egyesült Államokat. Az utazás csúcspontja a Demokrata Párt New York-i konvenciója volt, ahol hivatalosan is elnökjelöltté választották Bill Clintont. Németh Zsolt szerint az út nagy hatással volt Orbánra, kezdte jobban érteni Amerikát.
A két fideszest Soros György is vendégül látta New Yorkban. Németh felidézi, hogy a magyar származású milliárdos pénzéből vették annak idején az első fénymásolójukat, és a Fidesz nyári táborait is finanszírozta, ahogy mindketten ösztöndíjat is kaptak Soros alapítványától. Németh Zsolt szerint Soros ezúttal pénzt is ajánlott nekik.
Mire van szükségetek, fiúk? Elintézem
– így emlékszik vissza az üzletember szavaira Németh, aki szerint megdöbbentette őket az ajánlat, amit megvesztegetési kísérletnek tartottak, Soros azt akarta, hogy csatlakozzanak a jobbközép kormányt támadó koalícióhoz. „Viktor lélegzetelállítóan gyorsan válaszolt, hogy nincs szükségünk semmire. Ha ez megváltozik, értesítjük” – mondta állítólag.
Soros szóvivője viszont rágalomnak minősíti ezt a cikkben, azzal, hogy a milliárdosnak nincsenek emlékei az 1992-es megbeszélésről.
Még néhány visszaemlékezés:
- a holland konzervatív-liberális párt politikusa, Pauline Krikke, aki később Hága polgármestere lett, úgy emlékszik, hogy Orbán nagyon magabiztos volt.
- Pascal Riché francia újságíró az első találkozón karikatúrákat rajzolt útitársairól, Orbánt pedig afféle kis Napóleonként ábrázolta, aki zárkózott, mogorva és kissé magányos.
- A német evangélikus egyháznak dolgozó Heike Witzel arról beszél, hogy Orbán számító volt, csak olyan emberek iránt érdeklődött, akiknek az ismeretségét kamatoztatni tudja. Witzel azt mondja, ő nem tartozott ezek közé, úgyhogy az ő társaságát nem is kereste Orbán.
- Krach jó humorú emberként emlékszik a magyar miniszterelnökre.
A cikkben szó van arról, hogy Orbán politikája sokat változott 1992 óta. Ezt Németh Zsolt is elismeri, de azt mondja, nem veszítették el a gyermekkori eszményeiket, inkább egy érési folyamat ez, és nem igaz, hogy Európa-ellenesek vagy antidemokratikusak lennének, de fontosnak tartják a családi értékeket és a keresztény örökséget.
A meglehetősen hosszú cikket már csak a képek miatt is érdemes végigpörgetni.
A beágyazott Twitter-bejegyzésben látható kép Marcel Haenen archívumából való, és egy dél-karolinai kenuzáson készült az út során.
