Heineken-ügy – csak a habja

Újabb, immár regényes fordulatot vett a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Heineken cég pereskedése, melynek tárgyát a Brau Rt. részvényeire vonatkozó ajánlat képezi. A napokban ugyanis a TEBÉSZ értesítést kapott az illetékes bíróságtól, hogy a szövetség által a felügyelet ellen kezdeményezett perbe a Heineken belépett a felügyelet oldalán, így az az abszurd jogi helyzet állt elő, hogy a Heineken ugyanazon PSZÁF határozatot támadja is, védi is egyszerre.

Kettős szerepkörben Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke szerint: miután a Heineken eleget tett a felügyelet felszólításának, de ugyanakkor ő is megtámadta a bíróságon ezt a határozatot, ezért „az az abszurd helyzet állt elő, hogy a Heineken ugyanazon PSZÁF határozatot támadja is, védi is egyszerre.” A szövetség közleménye szerint „az újabb, magasabb árú Brau ajánlat beteljesülését immár kizárólag a PSZÁF és a Heineken csoport kölcsönös egymásra mutogatása akadályozza.”

Van jogerős ítélet

A Brau felvásárlása kapcsán, amelyet a kisbefektetők a szerintük tisztességtelenül alacsony ár miatt támadnak, a múlt év augusztusában már született egy jogerős bírói ítélet. Ebben a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte a Brau részvényekre tett nyilvános vételi ajánlatot jóváhagyó PSZÁF-határozatot.

A PSZÁF ezek után megállapította, hogy a Heinekennek a 2003. október hó 15-én szerzett 93,2 százalékos befolyása alapján fennáll a nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettsége a Brau Rt. részvényeire, és felszólította a Heinekent, hogy tegyen új vételi ajánlatot. A Heineken-csoport októberben meg is tette az újabb vételi ajánlatát a törzs- és osztalékelsőbbségi részvényekre egyenként 16 362 forinton. Ez magasabb a korábbi ajánlatban megjelölt 12 806, illetve 12 297 forintnál.

Az ajánlat elbírálását azonban a felügyelet decemberben felfüggesztette. Arra hivatkozott, hogy a Heineken felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz az augusztusi jogerős bírói ítélet ellen, és az ítélet végrehajtásának felfüggesztését kérte.

Egy földrészt egy gyárért A Karlovacka korábbi tulajdonosa a Luksic-csoport, amely a chilei és az argentin sörpiacon érdekelt, komolyan aggódott a Heineken dél-amerikai tervei miatt. A Közép-Európában megtelepedett Heinekennek pedig fontosabb terjeszkedési cél volt a horvát söripar zászlóshajója, mint a bizonytalan tengerentúli piac. Így az ügylet hamar megköttetett.

Óriáslépésben

Nincs könnyű helyzetben a TEBÉSZ, amely a kisbefektetők számára a lehető legkedvezőbb részvényárfolyam elérésére törekszik. Tavaly áprilisban még arra az elkeseredett lépésre is elszánták magukat, hogy megvásárolták a holland Heineken N.V. söripari társaság egy darab részvényét, mégpedig abból a célból, hogy annak birtokában képviselőjük hivatalosan is jelen lehessen a társaság amszterdami közgyűlésén, s ott kérdéseket tegyen fel a magyarországi Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. bekebelezésével kapcsolatosan a cég legfelsőbb vezetőinek.

Ez a lépés persze, nem hatotta meg a Heineken tulajdonosait. Annál is kevésbé, mert néhány hónappal korábban a horvát Karlovacka sörgyár többségi részének megszerzésekor „nemes egyszerűséggel” a dél-amerikai sörpiacról „mondtak le” a Luksic-csoport balkáni pozícióiért cserébe. Más szóval a Heineken-csoport kontinentális gondolkodásába aligha férnek be a magyarországi kisrészvényesek – legalábbis nem tényezőként.

Szélmalomharc

Elemzők szerint az ügy korántsem olyan bonyolult, mint amilyennek első ránézésre látszik. Két körülmény azonban nyilvánvalóan kuszálta a szálakat. Egyrészt, nem a korábban nálunk megszokott leánycég-felvásárlásról volt szó, hanem arról, hogy az anyacégek egyesülése gyűrűzött tovább a leánycégek világába. Másrészt, a Heineken-csoport Ausztriában magasabb ajánlatot tett a kisrészvényeseknek, mint Magyarországon.

A kisrészvéyesek ugyan nem hagyták magukat, de erejükből eddig arra nem telt, hogy a maguk javára fordítsák a döntést. Így most csak annyi biztos, hogy 15 hónapja tart az eddig eredménytelen huzavona, aminek még csak az sem vetett véget, hogy 5 hónappal ezelőtt jogerős bírósági ítélet született.