A bevezetett korlátozások miatt a légitársaságok és utazási irodák mellett immár egyre több termelő és kereskedelmi cég is képtelen eleget tenni szerződéses kötelezettségeinek. Magyarországon is gyorsan nő azoknak a társaságoknak a száma, amelyek vis maiorra hivatkozva kívánnak a szerződéses kötelezettségeik alól mentesülni. A felelősség alóli mentesülést azonban mindig egyedileg kell vizsgálni, az adott szerződés vis maior rendelkezései alapján – figyelmeztet a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda.
A kínai hatóságok egyes intézkedései (például gyárak, logisztikai központok, vízi- és légikikötők határozatlan időre történő lezárása) előbb-utóbb egyre több magyarországi cég számára teszi lehetetlenné szerződéses kötelezettségeinek teljesítését.
Mivel Kína központi szerepet játszik a globális ellátási láncokban, a korlátozások számos területen – különösen a high-tech és háztartási árucikkek, gépgyártás, illetve a textil- és ruházat szektorokban – komoly fennakadást okozhatnak. Egy kínai beszállító kiesése az ellátási láncból nem csupán annak közvetlen magyarországi vevőjére, hanem a vevő külföldi megrendelőire is komoly hatást gyakorolhat.
Ilyen körülmények között a formálisan „szerződést szegő” fél elvileg mentesülhet a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésének kötelezettsége alól. Ennek sikere ugyanakkor függ attól, hogy a szerződéses jogviszonyra mely állam jogszabályait kell alkalmazni, illetve, hogy az adott szerződés milyen jogokat és kötelezettségeket telepít a vis maiorra hivatkozó félre.
Mit mond a Ptk.?
Ha a felek megállapodása a magyar jog szabályainak alkalmazásáról szól, akkor a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezése az irányadó. Eszerint a szerződésszegéssel okozott károk megtérítésének kötelezettsége alól akkor mentesülhet a fél:
- ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső, elháríthatatlan, kényszerítő jellegű, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény (vis maior) okozta,
- és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy az ezáltal okozott kárt elhárítsa. Tipikusan ilyen ellenőrzési körön kívüli esetek a természeti csapások, valamint a járványok is.
Gond lehet az idei szerződésekkel
A fentiekből következően nem lehet a felelősség alól mentesülni, ha a körülmény a szerződés megkötése időpontjában előrelátható volt. Az idei évben megkötött szerződések esetében ezért nehéz lesz a vis maiorra hivatkozni, mivel januárban már számolni lehetett a koronavírus miatti szállítási problémákkal és más fennakadásokkal.
Egy jogvita esetén a vis maiorra hivatkozó félnek bizonyítani kell, hogy ez a hivatkozása jogszerű volt, például, hogy a kínai beszállítója nem tudott teljesíteni a kínai gyárbezárás vagy a meghiúsult szállítmányozás miatt. És ez a körülmény vezetett a magyar fél szerződésszegő magatartásához – például a szállítási késedelemhez vagy annak teljes elmaradásához.
Bizonyítani kell a többi között, hogy a szerződésszegő féltől nem volt elvárható, hogy a kárt elhárítsa. Ha például a partner az alapanyagot kellő időben történő intézkedés mellett másik gyártótól is beszerezhette volna, és erre a szerződés feljogosította, akkor aligha fog mentesülni a következmények alól. Ésszerű feltételezés azonban, hogy minél közvetlenebb hatással van egy esemény egy szerződéses kötelezettségre, annál könnyebben bizonyítható, hogy a szerződésszegés valóban az ellenőrzési körön kívül eső körülmények következében történt – magyarázta Teleki Lóránt, a BDO Legal munkatársa.
Célszerű részletesen definiálni a vis maior esetek
„Egy ilyen jogvita gyakran elhúzódó, költséges folyamattá válhat, így annak hatékony rendezése szempontjából komoly segítség, ha a felek a szerződésükben a vis maior helyzeteket és a szükséges eljárásokat eleve minél konkrétabban szabályozzák” – hívja fel a figyelmet a szakértő.
Számtalan olyan szerződés van például hatályban, ahol tételesen felsorolták a vis maior eseteket, de az ellátási láncot befolyásoló világjárványt nem sorolták ebbe a körbe.
A szerződéses jogviszony sorsát a leggyakrabban az alábbi kikötések tehetik kiszámíthatóbbá:
- az egyik fél vis maiorra való hivatkozása esetén a másik fél egyoldalúan felmondhatja a szerződést.
- A szerződés bizonyos kötelezettségeinek teljesítését vis maior esetén a felek felfüggesztik, vagy annak módját megváltoztatják akár egy alternatív teljesítési mód által.
- A teljesítés határideje meghosszabbodik.
- Lehetőség nyílik vagy kötelezettség merül fel a szerződéses feltételek újratárgyalására.
- Vis maior esetén főszabályként mindenki maga viseli az elszenvedett kárait, de szűk körben van gyakorlat a károk viselésének akár teljes áthárítására is.
Kiemelt kép: Luca Bruno / AP / MTI
