Belföld

Kérdőjelek az elnökválasztás körül

Megtámadható a végeredmény? Az elnökválasztás alkotmányosságát legalábbis ellentmondásosan ítélik meg a FigyelőNet által megkérdezett szakértők. Egy dologban azonban egyetértenek: az eljárás a demokratikus értékek szempontjából mindenképpen megkérdőjelezhető.

Alkotmányossági szempontból nem tekinthető aggályosnak az államfőválasztási procedúra, jogállamban azonban a törvényekhez hasonló súlyú szabályozási forma az alkotmányos szokások kategóriája. Ez pedig teljesen hiányzik a magyar politikai kultúrából – mondta Majtényi László alkotmányjogász, egykori adatvédelmi ombudsman a FigyelőNetnek. „A parlament sajnos menthetetlen a jogértelmezés szempontjából: a frakció a frakcióvezetőt jelenti, a hetente pedig a háromhetenkénti terminust. Már az írott szabályokat sem tartják be, pedig ezeken felül alkotmányos szokások is kellenének, amelyek irányadóak lehetnének” – hangsúlyozta a szakértő.

Jogilag nem, csak az értékek kérdésesek

A hétfőn és kedden tartott államfőválasztással kapcsolatban Majtényi László állítja: a képviselők nem sértettek törvényt azzal, hogy elmondták vagy megmutatták szavazataikat, bár a titkosságra vonatkozó alkotmányos kitételnek azt kéne jelentenie, hogy a szavazás valóban titkos. „Ami kedden a Parlamentben történt, az helytelen, de nem jogsértő. Mindenesetre már az is rémes, hogy egyáltalán felmerült a képviselők akaratának ellenőrzése, befolyásolása” – mondta az egykori adatvédelmi ombudsman. Hozzátette, egyetért Sólyom Lászlóval, aki azt mondta, megválasztása során nem történt alkotmánysértés. „Eljárási és tartalmi szempontból valóban nem kérdőjelezhető meg a procedúra. A demokratikus szokások és értékek szempontjából azonban nagyon is” – véli az alkotmányjogász.

Tudatos alkotmánysértések sorozata

A választás mindhárom fordulója teli volt kisebb-nagyobb szabálytalanságokkal. Elsősorban a titkosság sérült, hiszen a szavazatok tömeges ellenőrzésekor szó sem volt önkéntességről – véli Kolláth György. Az alkotmányjogász hangsúlyozta, ami a harmadik fordulóban történt, sérti az Alkotmány 29. B pontjának második bekezdésében foglaltakat. Mindennek azonban mégsem lesz jogkövetkezménye.

„A rendszerváltáskor az Alkotmány létrehozói nem is gondoltak arra, hogy az Országgyűlésben szándékosan áthágják az Alkotmány rendelkezéseit, így semmilyen jogorvoslatot nem építettek a rendszerbe” – mondta Kolláth György a FigyelőNetnek. Hozzátette: el kéne gondolkozni azon, hogy a nép közvetlenül válassza az államfőt, de ha marad a jelenlegi szisztéma, akár Alkotmánymódosítással is át kell alakítani a procedúrát.

Át kell alakítani a szabályozást

„A voksolást választási szerveknek kéne felügyelnie, mert ez a jegyzőkből álló bizottság nevetséges. A másik fontos módosítás, hogy a házbizottság ne hozhasson döntést, helyette egy új, a választási rendszert megóvó, külső jogorvoslati szerv kéne, mint például a Legfelsőbb Bíróság” – véli az alkotmányjogász.

Kolláth György kifejtette, mivel tudatos alkotmánysértésekre került sor, el kéne gondolkodni azon, hogy visszahozzák a méltatlanság címén felmerült bizalmatlanság intézményét. „Ha az elnöknek távoznia kell posztjáról, mert tudatosan megsérti az Alkotmányt, az egyes képviselőkre miért nem vonatkozik ilyen szabályozás?” – teszi fel a kérdést Kolláth György. Mint mondta, a választás nem volt legitim, de az eredményt kihirdették, és ez utólag legitimálta. A következő választásra azonban a vitás pontokat feltétlenül tisztázni kell.

„A szabályozás több gyengeségére is fény derült az elmúlt napokban. A titkosság kérdésén túl ilyen a patthelyzet kérdése, amelyre vonatkozóan nincs semmi iránymutatás. Ugyancsak homályos, mi lett volna, ha a második forduló után visszalép az egyik jelölt. Nincs meghatározva pontosan az sem, milyen határozatképesség kell, és ha meg kell ismételni a procedúrát, akkor elég csak a harmadik fordulót, vagy az elsőtől kezdve újra kell kezdeni a voksolást” – teszi fel a kérdést Kolláth György.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik