Gazdaság

Csapdát állított a Pénzügyminisztérium, duplán adóztathatják a külföldön katázókat

Ruszin Zsolt adószakértő az Adófórumon megjelent írásában hívta fel a figyelmet arra, hogy milyen csapdát állított a minisztérium a külföldön működö katásoknak. Mint kiderült, őket duplán adóztathatják, és mindezt úgy, hogy erről még az adószakértőknek sem volt sejtésük.

Az egész azért érdekes, mert  kisadózás nemcsak Magyarországon terjed, jelenleg az EU területén is a kata a legjobb adózási ajánlat. Ezt a Pénzügyminisztérium is tudja, ezért az adószakértő megfogalmazása szerint válaszul szép csöndben betiltották a külföldiek katázását. Csakhogy erről elfelejtettek szólni.

Külföldről is lehet katázni

A külföldön élő magyarok az ügyfélkapujuk segítségével egyéni vállalkozást hozhatnak létre, máris katázhatnak. Az EU területén ugyanis – néhány kivétellel – bárhol letelepedhetnek a szolgáltatások nyújtói, akkor is, ha tevékenységük nem keletkeztet telephelyet a másik országban. A telephely fogalmát a kettős adóztatást elkerülő egyezmények tárgyalják és általában üzleti berendezést igénylő helyszínt jelentenek. A vállalkozás szempontjából telephelyet teremt még az ügyvezetés helye, azonban a szolgáltatásnyújtások – néhány kivétellel – szabadon áramolhatnak.

Így mondjuk egy magyar informatikus nyugodtan nyújthat szolgáltatásokat Frankfurtban, katás egyéni vállalkozóként. Ami még fontos,a fő szabály szerint nem adóztathatná meg egy másik egyezményes állam a katások jövedelmeit.

A PM szerint lehet duplán adóztatni

A Pénzügyminisztérium azzal kavart be, hogy véleményük szerint a kisadózás nem tartozik a kettős adóztatás kizáró egyezmények hatálya alá. A PM csavaros érvelése szerint a kettős adóztatást kizáró modellegyezmény csupán példálózó jelleggel állapítja meg a jövedelemadókat, így a felsorolás „nem feltétlenül” teljes körű.

A katát ugye nem a jövedelem után kell fizetni, hanem évi 12 millió forintos árbevételig havi fix összeget jelent (50 vagy 75 ezer forint a főállású kataadó, választás szerint). A törvény a kisadózó magánszemély számára a kifizetést „csupán” mentesíti a társadalombiztosítás és a jövedelemadózás alól. A katás vállalkozástól kapott összeg ezek szerint nem tartozik a kettős adóztatás kizáró egyezmények alá. Vagyis még egyszer megadóztatható.

Ruszin Zsolt szerint megtévesztő lehet, hogy a NAV-os jövedelemigazoláson a kisadózó magánszemély jövedelmeként a bevétel 60 százalékát tüntetik fel. Ezek szerint a katások jövedelemigazolásán nem is jövedelem szerepel, csak valamilyen annak látszó összeg.

A PM nem tagadta, de nem hozta nyilvánosságra

Ruszin Zsolt arra is kitért, hogy a Pénzügyminisztérium nemrégiben egy egyeztetésen úgy kommentálta a fentieket, hogy azok régóta ismert tények. Miközben a teremben ülő adószakértők többsége meglepődött a kettős adóztatás alóli kivett kisadózáson.

Facebook-posztjában azt írta, hogy szerinte a Pénzügyminisztérium megijedt, hogy a vállalkozások szabad letelepedési joga alapján egy sor külföldi majd magyar kisadózó vállalkozást hoz létre, ezért találták ki, hogy a kata nem tartozik az egyezményeink hatálya alá, ami persze nem stimmel, hiszen a kata is vállalkozási jövedelem. Ennek ellenére becslése szerint körülbelül 10 ezer külföldinek lehet magyar katás vállalkozása, anélkül, hogy magyar adózási illetőségű lenne.

A helyes eljárás az lett volna szerinte, ha a miniszter deklarálja, hogy a katánál nem áll fenn a viszonosság, azonban erre nem került sor. Így a magyar államnak minden egyes ügyben egyedileg kell megvédeni az álláspontját, miszerint a kata „kilóg” az egyezményekből.

Úgy tudja, a külföldi adózási illetőségűek közül egyelőre nem ismert olyan magánszemély, aki pórul járt volna a külhoni adóhatóságánál és megadóztatták volna a katás vállalkozásától kapott összegeket, azonban Ausztriában elképzelhető, hogy lesznek konkrét esetek a közeljövőben.

Kiemelt kép: 24.hu / Neményi Márton

Ajánlott videó

Olvasói sztorik