Aáry-Tamás Lajos a felsőoktatási felvételihez 2020-tól kötelező nyelvvizsgát túl szigorúnak tartja. Az InfoRádióban az oktatási jogok biztosa azt mondta, ha ez nem változik, nagyon sok diákot érint hátrányosan, hogy a felvételihez középfokú nyelvvizsga és legalább egy emelt szintű érettségi kell. Ez egyes szakmák és intézmények számára is komoly következménnyel járhat.
Számos csoportnál azt látjuk, hogy ez reménytelen.
A pedagógusjelöltek fele nem rendelkezett az elmúlt három-öt évben ilyen kettős feltétellel, a mérnökhallgatóknál ez hatvan százalék, az agrárképzésben 74 százalék.
Aáry-Tamás Lajos hozzátette, hogy parlamenti meghallgatásán is szó volt arról, mit tud tenni a törvényhozás, hogy módosítást lehessen elérni a kormányzatnál, mert a szabály a tervezett célon is túllő.
Miért kell nyelvvizsga, amikor a diákok 15 éve kötelezően nyelvi érettségi vizsgát tesznek? Nem vagyunk elkésve, de egy-két hónapon belül dűlőre kellene vinni ezt a kérdést.
Az oktatási ombudsman szerint készült több módosítási javaslat, de a döntés várat magára, noha a kormányzatnak már sok helyről jelezték, súlyos gond lehet.
Aáry-Tamás Lajos azt javasolja, a nyelvtudás álljon rendelkezésre, de egy magáncég bizonyítványa helyett a közoktatásból érkező érettségit fogadják el az állami felsőoktatásban.
Néhány hónapja a Magyar Narancs az Oktatási Hivataltól kikért adatai alapján azt írta, ha már idén kötelező lett volna a nyelvvizsga, a felvettek 31 százaléka nem jutott volna be a felsőoktatásba és valóban a pedagógusképzés helyzete a legaggasztóbb.
Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Bizottságának (NYAK) adatai szerint tavaly 33 nyelvből összesen 120 566-an tettek valamilyen szintű nyelvvizsgát, közülük csaknem nyolcvanezren jártak sikerrel. A felsőoktatásba felvételizők közel fele rendelkezik nyelvvizsgával.
Kiemelt kép: 24.hu / Bielik István
