Nagyvilág

Feltámad az NDK, politikai átrendeződés jöhet Németországban

Az „egykori NDK pártja” lehet ősszel a bevándorlásellenes AfD-ből. Az Alternatíva Németországért vezeti a közvélemény-kutatásokat az ország keleti felében, míg a többiek a legelképesztőbb helyi koalíciókra készülnek három kelet-németországi tartományi választás előtt. Az AfD-t közben egy kisebb botrány rázta meg, a folyamatosan gyengülő SPD elnököt keres, a szintén gyengülő kereszténydemokraták pedig szinte bárkivel összeállnának a hatalomért.

Izgalmas politikai ősz elé néz Németország. Romlanak a gazdasági kilátások az autóipar általános vergődése közepette. Júliusban merényletek rázták meg az országot, így folytatódtak a vasútállomásokon elkövetett szörnyű cselekmények, a vonat alá lökések is. Minthogy az elkövetők döntően külföldről érkeztek, a migrációról és az általános határellenőrzésről szóló viták erősödtek fel:

Két gyilkosság sokkolta Németországot, kiújult a vita a migrációról
Németországban az elmúlt napokban két közfelháborodást keltő gyilkosság is történt. Mindkettőt Európán kívüli országból érkező férfiak követték el, bár az egyik esetben még nem teljesen tisztázott a tettes nemzetisége.

Mindez együttvéve elsősorban a szélsőjobboldal, azaz a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) elnevezésű tömörülés kezére játszik. A folyamatok másik haszonélvezői viszont a baloldali Zöldek. Szeptember 1. és október 27. között három tartományban is választásokat tartanak Németországban, ahol így a közvélemény-kutatásokat a gyakorlatban is tesztelhetik a pártok. Mindhárom tartomány (Thüringia, Szászország és Brandenburg) Kelet-Németországban található, így tulajdonképpen az egykori NDK határozhatja meg az országos politikai folyamatokat.

Ezek közül négy tendencia emelhető ki:

  1. Az egész szövetségi köztársaságban polarizálódnak a politikai vélemények, a hagyományos középpártok gyengülnek, a radikálisabb bal- és jobboldali tömörülések erősödnek.
  2. Keleten jóval erősebb a polarizálódás a nyugati tartományokhoz képest. Az AfD így az egykori NDK pártjává válhat, mindhárom tartományban az első vagy a második helyen áll a felmérések szerint.
  3. A szociáldemokrácia válsága mélyül, a német szocdemeknél, az SPD-nél most újabb vezetőváltásra készülnek.
  4. A migráció ugyan már nem okoz akut krízishelyzetet, de a CDU, a mérsékelt jobboldali kormánypárt pozícióit széles választói rétegekben kezdi ki. Ezért radikalizálódnak e párt egyes politikusai is.

Mindez azért is fontos, mert most Németország öt legszegényebb tartománya közül három választ ősszel. Szászország, Thüringia és Brandenburg csak két másik ex-NDK-s tartományt előz meg az egy főre eső GDP-t tekintve: Szász-Anhaltot és Mecklenburg-Előpomerániát. Az egykori NDK területén pedig egyre erősebbek a radikális pártok. Korábban a baloldali radikalizmusra volt nagyobb igény itt: a Linke (amelyben az NDK volt kommunista állampártjának korábbi tagjai is tisztségeket töltenek be) az átlagosnál jóval népszerűbb még ma is keleten. Ám

a baloldali populizmus veszíteni látszik erejéből, ehelyett a jobboldali erősödik.

Nemrég már írtunk arról, hogy a szélsőséges AfD a most megüresedő 148 mandátumból a három egykori keletnémet tartományban akár ötvenet is megszerezhet.

Országosan viszont az első tendencia a meghatározó: a bal- és a jobboldalon is a nem hagyományos, nem középpárti tömörülések állnak egyre jobban. A Bild által közölt felmérés szerint a jelenlegi vezető kormánypárt, a CDU 26, a Zöldek viszont 22 százalékon vannak szövetségi szinten. Mögöttük a jelenlegi nagykoalíció másik pártja, az SPD jön, holtversenyben az AfD-vel (14-14 százalék). A liberális FDP és a Linke 9 százalékra számíthatna szövetségi szinten.

Forrás: bild.de

Politikailag kettészakad Németország

Ám Keleten a Bild szerint teljesen más a helyzet, s emiatt az ország politikai kettészakadásának esélyéről is beszélhetnénk. Itt, a volt NDK területén az AfD jelenleg a legnépszerűbb párt, amely nemcsak bevándorlásellenes jelszavakat hangoztat, hanem igyekszik megszólítani a piaci bizonytalanságokkal szemben kiszolgáltatott „dolgozó kisembereket” is.

Az egykori NDK-ban

  • az AfD 24 százalékkal vezet,
  • a CDU csak 22 százalékot kapna,
  • a harmadik a szintén inkább kelet-német specialistának nevezhető Linke, 16 százalékkal.
  • Az SPD 12 százalékon áll,
  • míg a Zöldek keleten csak 11 százalékot kapnának,
  • a liberális FDP pedig hét százalékra számíthat a nagyobb pártok közül.

Vagyis a szociáldemokraták csak az ötödik helyen állnak a volt NDK-ban, ezzel Kelet-Európa olyan államaira hasonlít az egykori NDK lakossága, mint Lengyelország vagy Magyarország, ahol a baloldal gyakorlatilag összeomlott 1990 után.

Az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki párt a legnépszerűbb politikai erő Németország keleti részén, a volt NDK területén, ahol ősszel helyi választást tartanak három tartományban.

Nyugaton teljesen más a kép: itt a CDU és a CSU (Bajoroszágban) vezet 27 százalékkal, második helyen a Zöldek állnak 24-gyel, a harmadik az SPD 14 százalékkal. Az AfD Nyugaton csak a negyedik legerősebb párt, 12 százalékkal. Az FDP viszont nyugaton erősebb (9 százalék), a Linke támogatottsága pedig feleakkora, mint Keleten (8 százalék).

A kelet-nyugati választóvonal a most választás előtt álló Türingiában, az egykori NDK egyik tartományában is jól érzékelhető. Itt az AfD jelenleg a második helyen áll a radikális baloldalinak és szalonképtelennek számító Linke mögött, a másik két egykori NDK-s tartományban, ahol ősszel választanak, azaz Brandenburgban és Szászországban viszont a legnagyobb párt lehet az Alternatíva Németországért.

Björn Höcke. Fotó: Hendrik Schmidt/dpa-Zentralbild/ZB

Az AfD erősödése nem jár botrányok nélkül. Most éppen Türingiában vert fel nagy port egy pártadományokkal kapcsolatos ügy. Björn Höcke keveredett gyanúba, aki a párt listavezetője a keleti tartományban. A listavezető utazásai miatt a szövetségi parlament alsóháza vizsgálódik. Höcke az AfD-n belül is a radikálisabb szárnyhoz tartozik, amelyet a német belbiztonsági is vizsgált. Elsősorban a Flügel (Szárny) elnevezésű csoportnak a Fiatal Alternatíva ifjúsági szervezettel közös kapcsolódásai keltették fel a hatóságok figyelmét. A parlament azt a gyanút vizsgálja, hogy a fiatal aktivisták találkozóira a megrendezésükhöz szükségesnél jóval több pénz folyt be, és ezeket már pártadományként kellett volna nyilvántartani.

Ám akármilyen botrányról ír is a baloldali sajtó, az utóbbi hetek közvélemény-kutatásai szerint

Türingiában még koalícióban sincs esélyük a hagyományos középpártoknak kormányt alakítani az AfD erősödése miatt.

A többség közelébe a lehetséges kétpárti koalíciók közül még leginkább a CDU-Linke furcsa páros kerülhet – ennek azonban csak elméleti az esélye.

A CDU felveszi a jobbos kesztyűt

Még fontosabb ugyanakkor, hogy a CDU miként pozicionálja magát az AfD-hez képest. A Türingiával szomszédos tartományokban változatos a kép. A szászországi CDU kategorikusan elutasít mindenféle koalíciós lehetőséget az AfD-vel, Szász-Anhaltban viszont a frakcióvezető-helyettes el tudna képzelni valamiféle összefogást a bevándorlásellenes párttal. Elméletileg lehetséges, hogy CDU-SPD-Zöldek-FDP koalíció alakuljon, de kérdéses, hogy képesek lennének-e ezt összehozni, hiszen már a CDU, a Zöldek és az FDP tárgyalásai is elbuktak a legutóbbi szövetségi választások után, így maradt fenn a kereszténydemokrata-szociáldemokrata nagykoalíció.

Türingiában a jelenlegi SPD-Linke-Zöldek koalíció mindenesetre bukásra áll Bodo Ramelow (Linke) tartományi miniszterelnök vezetésével. Ez az összefogás egyébként is egyedülálló volt Németországban 2014-ben, amikor létrejött, de egy ilyen trió most csak kisebbségi kormányzással számolhatna a felmérések alapján. A Linke csak akkor tarthatná meg a tartományi miniszterelnökséget, ha az AfD-t is bevonná egy nagyobb koalícióba a szocdemek vagy a Zöldek partnereként, de erre szintén semmiféle esély sincs.

Bodo Ramelow. Fotó: Martin Schutt/dpa-Zentralbild/dpa

Az AfD azért megkerülhetetlen Türingiában, mert az előző tartományi választások óta nagyjából megduplázta szavazóbázisát, és most már több mint 20 százalékot jósolnak nekik. A legnagyobb vesztese e folyamatnak a CDU: 2014-ben még 33 százalékon álltak a kereszténydemokraták, most jóval 30 százalék alá eshetnek vissza.

Nem véletlen, hogy szövetségi szinten

a menekültválság óta és a gazdaság gyengülésével párhuzamosan szavazatokat vesztő CDU igyekszik megújulni.

Nemcsak Angela Merkel utódját keresik, hanem próbálják visszaszerezni az elvesztett szavazók támogatását, ami „radikalizálódáshoz” is vezethet a CDU-n belül. Jó példa volt erre az elmúlt napokban, hogy Carsten Linnemann, a CDU frakcióvezető-helyettese azzal állt elő: azok a gyerekek, akik nem tudnak elég jól németül, ne kerüljenek be az általános iskolába.

Szászországban (ahol szeptember 1-jén szavaznak) a CDU nagykoalícióban kormányoz, az SPD-vel közösen, akárcsak országosan. Ugyanakkor bukásra áll a páros itt is, vagy a Zöldekre, vagy az AfD-re szüksége lenne a közvélemény-kutatások szerint a CDU-nak a hatalmon maradáshoz. Ám a szász miniszterelnök, Michael Kretschmer kijelentette: az AfD-vel való koalíció számára kizárt. A helyi kampányban mindazonáltal a CDU igyekszik a jobboldali szavazókat megnyerni: a rendőrség erősítését ígéri, illetve a kitoloncolások felgyorsítását. Ám ahogy a Spiegel egy helyi választási gyűlésről beszámolt, a német szavazók nem buták. Szép, amit mondanak – derült ki egy hozzászóló szavaiból a vitában –, de ha a Zöldekkel fognak össze, akkor ebből semmi sem lesz. Erre az egyik kampányoló CDU-politikus, az alkotmányvédelmi hivatal korábbi vezetője, Hans-Georg Maaßen gyorsan kizárta a koalíció lehetőségét a Zöldekkel is. Persze ez nem sokat jelent, hiszen Maaßen nem a helyi politikában fontos személyiség. És bár Kretschmer miniszterelnök sem lelkes a Zöldekkel való lehetséges együttműködéstől, ha nem velük, akkor kivel fog majd össze a CDU? A legvalószínűbb CDU-SPD-Zöldek koalícióval szemben mindenesetre növekszik az ellenállás a CDU-n belül, sokan inkább kisebbségi kormányzásra vállalkoznának.

A szocdemek egyre nagyobb bajban

Az SPD eközben tartósan gyengül. Ennek egyik jele, hogy egyre több jelölt kerül szóba a párt leendő vezetőjeként. A Spiegel kombinál is közöttük: esélyes szerinte az alsó-szászországi miniszterelnök, Stephan Weil, ő maga viszont elhárította az erről szóló kérdéseket. Weil elvileg Andrea Nahles helyére léphetne, aki alig több mint egy év után távozott a posztról a májusi sikertelen európai parlamenti választás után. Lebegteti jelöltetését a párt főtitkára, Lars Klingbeil is, de ő ugyanabból a nyugati tartományból származik, mint Weil, Alsó-Szászországból.

A korábbi Európa-ügyi államminiszter, Michael Roth neve szintén forog pártelnök-jelöltként. A korábbi észak-rajna-vesztfáliai családügyi miniszter, Christina Kampmann is indulhat, de rajtuk kívül is vagy féltucatnyi jelölt neve került elő. A kiválasztás hosszadalmas, így a szociáldemokrata párt még további fél évet vergődhet, mire decemberi kongresszusán első számú vezetőt talál.

A szintén választásra váró Brandenburgot a német egyesítés óta az SPD miniszterelnökei irányítják, jelenleg Dietmar Woidke. Ő szívesen folytatná az együttműködést mostani partnerével, a Linkével. Ám a felmérések itt is inkább fordulatot jeleznek előre: a szocdemek mindössze 17 százalékon állnak (2014-ben még 31-et értek el). A Linke is gyengült: jelenleg 17 százalék alatt vannak. A második helyért velük konkurál a CDU és a Zöldek, az egyértelmű első helyet viszont az AfD szerezné meg, ha most lennének a tartományi választások. Éppen ezért várható, hogy a jelenlegi SPD-Linke koalíció a jövőben a Zöldekkel egészül ki.

Ellenőrzés a német-lengyel határon. Fotó: Sebastian Kahnert/dpa-Zentralbild/dpa

Brandenburg tartományra jellemzőek azok a viták, amelyek a nagypolitikát is mérgezik Németországban: polémia folyik a határok korábbinál szigorúbb ellenőrzéséről (Brandenburg keleti határa egyben a német-lengyel határ is), továbbá a barnaszén-ágazat leépítéséről. A határok kérdésében természetesen az AfD a legradikálisabb: teljes ellenőrzést követel. Nem véletlen, hogy a pályaudvarokon elkövetett merényletek után a szövetségi belügyminiszter, a bajor CSU politikusa, Horst Seehofer is szigorúbb kontrollt akar – ám egyelőre csak a svájci-német határon.

Ami a barnaszén-ágazatot illeti, ennek a korábban tervezettnél előbbi leépítésére már a CDU brandenburgi listavezetője is hajlandónak mutatkozik. Egy potsdami lap szerint elsősorban azért, hogy a kereszténydemokraták koalíciós esélyeit növelje a Zöldekkel. A Zöldek ugyanis az ágazat leállítását nem 2038-ban szeretnék látni, hanem már 2030-ban. Ugyanakkor a CDU Brandenburgban pozitív jelzéseket adott már a radikális baloldali Linkének is. Így a választások izgalmasan alakulhatnak, és az országos politikától eltérő koalíciók is létrejöhetnek. Dietmar Woidke SPD-s miniszterelnök ugyanis elutasítja a Zöldek tervét, Brandenburgban tehát

a környezetvédelem hozhatja össze az egymástól elvileg távol álló keresztény pártokat a Zöldekkel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik