A közelmúlt sajtóhíradásaiban arról lehetett olvasni, hogy több nagy hazai társaság is vizsgálja az iparűzési adó visszatérítésének jogi lehetőségeit, ugyanakkor több szakember is felhívta a figyelmet az ilyen próbálkozások kockázataira. A Hungária Közraktározási Rt. jogi képviselői egyedi megoldást találtak, hogy elkerüljék az esetleges hátrányos adójogi következményeket, az Rt. visszakaphassa a 2004. május 1-től befizetett iparűzési adó összegét, ráadásul az iparűzési adó fizetésének kötelezettsége az Rt.-re nézve a lehető leghamarabbi időpontban megszűnjön.
Az iparűzési adó – mint ahogy azt Kovács László, az unió vám- és adóügyi biztosa a sajtóban is kifejtette – nincs összhangban az európai uniós szabályokkal. A 77/338/EEC irányelv 33. cikk (1) bekezdése szerint a tagállamok csak egy forgalmi típusú adót tarthatnak fenn, ezért az ugyancsak forgalmi jellegű iparűzési adó ellentétes a fenti rendelkezéssel
Több hazai vállalkozás kezdeményezett már jogorvoslatot az iparűzési adó ellen, az adóelőleg kiszabásának megtámadásával, azonban az adóbevallás nem teljesítése magában rejti az adóbírság és a késedelmi pótlék kiszabásának kockázatát. Azoknak a társaságoknak pedig, amelyek nem tesznek eleget adó és adóelőleg fizetési kötelezettségüknek, az említett szankciókon felül az adótartozás végrehajtásával is számolniuk kell.
Dr. Boruzs Éva okleveles adószakértő, a Boruzs és Tigelmann Ügyvédi Iroda partner ügyvédje, és Dr. Jarovinszkij Igor, a Hargittay és Jarovinszkij Ügyvédi Iroda partner ügyvédje, mint a Hungária Közraktározási Rt. jogi képviselői olyan jogi megoldást dolgoztak ki, mely az adókockázatot teljes egészében kiküszöböli. A Magyar Állam és a Fővárosi Önkormányzat ellen indított peres eljárásban az Rt. a Magyar Államtól követeli vissza kártérítés címén a 2004. május 1-től megfizetett iparűzési adót, a Fővárosi Önkormányzat perbenállására pedig azért van szükség, hogy az Rt.-nek a magyar szabályok szerint jelenleg fennálló iparűzési adó fizetési kötelezettsége a jövőre nézve a lehető leghamarabbi időpontban megszűnhessen.
A megindított per nem közigazgatási per, az eddig megfizetett iparűzési adót nem az önkormányzatnak kell visszatérítenie. A keresetlevélben foglaltak alapján a bíróság abba a helyzetbe kerül, hogy a kártérítés megítélésén túl az Rt. iparűzési adó fizetési kötelezettségének megszüntetésével érvényt szerezzen a közösségi jog szabályainak. Mindezekhez a magyar bíróságnak nem kell bevárnia a manapság sokat emlegetett olasz IRAP ügy kimenetelét, és a magyar iparűzési adó kérdésében sem kell szükségszerűen az Európai Bírósághoz fordulnia, de természetesen nincs elzárva ettől a lehetőségtől. A bíróság ebben a perben abban a helyzetben van, hogy az Rt. iparűzési adó fizetési kötelezettségét a per lezárását megelőzően is gyakorlatilag bármikor megszüntetheti.
„Nem akartam, hogy kirekesszék a fiamat!” – saját filmjeivel kommunikál az autista Olivér
Sokan sokféleképpen képzelik el, milyen lehet együtt élni az autizmussal, illetve egy autistával. Mi most egy átlagos magyar család, benne egy fiú és az édesanyja történetet mutatjuk be.