A yorki hercegi pár és gyerekeik idilli és csendes családi élete 1936-ban éles fordulatot vett: a király, V. György halála után idősebbik fia, VIII. Eduárd lett az uralkodó, ám nem viselte sokáig a koronát. Kevesebb mint egy év uralkodást követően lemondott a trónról, hogy feleségül vehessen egy elvált amerikai nőt, Wallis Simpsont. Így a királyi cím öccsére, VI. Györgyre szállt, aki sosem készült uralkodói szerepre, hasonlóan lányához, Erzsébethez, aki 10 évesen szembesült azzal, hogy egy nap királynő válik majd belőle.
A király unokahúgából a trón várományosa
VIII. Eduárd lemondása után a yorkiaknak el kellett hagyniuk a korábbi otthonukat, hogy a Buckingham-palotába költözzenek. Noha a rezidencia jóval fényűzőbb volt korábbi lakhelyüknél, VI. György trónra lépése az egész család számára nagy stresszel járt. Apja mellett Erzsébet vállára is sokkal nagyobb felelősség nehezedett, a családnak pedig egyre kevesebb ideje jutott a közös időre – amihez a palota mérete is hozzájárult.
Az embereknek itt kerékpárra van szükségük
– jegyezte meg a 10 éves Erzsébet hercegnő, meglátva új otthona hatalmas folyosóit, amelyeken nem volt könnyű eligazodni.
A Buckingham-palota több kellemetlenséget is rejtett: a konyha például félórás sétára volt a család étkezőjétől, így az étel általában kihűlt, mire az asztalukra került. Emellett több szoba nyirkos volt, a falak repedeztek, és a rágcsálók is csúnyán elszaporodtak. De azért így sem voltak embertelenek a körülmények.
Bár az újdonsült király és királyné igyekeztek megsokszorozódott teendőik mellett időt szánni a családi életre, ez jóval nehezebben ment, mint korábban: a hétvégéket és az ünnepnapokat ha tehették, a Royal Lodge-ban töltötték, ahol együtt játszhattak, piknikezhettek és lovagolhattak, ám, mivel VI. György immár királyi szerepben volt kénytelen helytállni, a hétvégéin is néhány óra után vissza kellett térnie az állami ügyekhez. Nem kölcsönzött számukra túl meghitt hangulatot az sem, hogy lépten-nyomon őrök vigyáztak rájuk.
