Magyar delegáció érkezett kedden Brüsszelbe, hogy megkísérelje lealkudni az uniós támogatásmegvonásokat. Értesülésünk szerint az Európai Bizottság „halmazati büntetést” helyezett kilátásba, mert az egymást követő vizsgálatok rendre ugyanazt az eredményt hozták ki: az uniós forrásból támogatott projektek közbeszerzéseinél igen sok a szabálytalanság, a közbeszerzés magyarországi ellenőrző rendszere nem működik megfelelően, így zavartalanul csapolhatják az uniós kasszát.
Emlékeztetőül: 2015 tavaszán, amikor az Orbán-Simicska háború bevezető epizódjaként az M4-es autópálya építését leállították, a kormány az Európai Bizottság kartellgyanújával hozakodott elő, ám kiderült, hogy Brüsszelben nem is foglalkoztak a sztrádaüggyel. Ellenben az akkoriban Lázár János vezette uniós forrásokat menedzselő szervezetről lesújtó bizonyítványt küldtek.
A Miniszterelnökség a megállapításokat ugyan nem hozta nyilvánosságra, de a HVG-ből megtudhattuk, hogy a brüsszeli revizorok 55 közbeszerzési eljárást, 665 millió euró értékű szerződést választottak ki a 2014-es termésből, a nagy értékű, illetve a kockázatosnak ítélt területekről. Közülük 13 tender akadt fenn a szűrőn, és összesen 16 kifogásolható tételt találtak, azaz
Nagyjából minden másodiknál korrekciót írtak elő, több milliárd forint értékben. A minta az összes operatív programot lefedte, és a kutakodás azt hozta ki, hogy minden terület „fertőzött”, vagyis a hiba rendszerszerű.
Fennakadt a szűrőn például a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum felújítása, amelynél túl specifikusak voltak a kivitelező kiválasztásának kritériumai, vagy a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal irodabútor-beszerzése, ahol csak egy konkrét konzorcium tudott nyerni, míg a csepeli szabadkikötő fejlesztésére egyedül az akkor még Simicska Lajos érdekeltségében álló Közgép volt alkalmas. A bizottság azt ugyan nem mondta ki, hogy minden az oligarcháknak jut, de annyit igen, hogy a nagyberuházásoknál indokolatlanul korlátozzák a potenciális pályázók körét, az uniós pénzekhez való hozzáférés kevés cégnél koncentrálódik, nincs igazi verseny, így az építkezések indokolatlanul drágák.
A hibák javítására egy sor javaslatot adtak a brüsszeli szakértők, egyúttal jelezték, hogy szorosan felügyelik a jelentés javaslatainak végrehajtását.
Az erős jelzés ellenére azonban nemhogy javult volna, hanem még romlott is a helyzet. A 2015-2017-es időszakból 1200 milliárd forint összértékű közbeszerzést vizsgálva az Európai Bizottság 29-ből 24 projektben talált kivetnivalót. Nem vaktában választották ki a vizsgálni valót, akadt benne messziről bűzlő tanácsadói megbízás, és egy sor olyan építési beruházás, amelynek a szerződéses ára rendre 20-70 százalékkal meghaladta a közbeszerzési felhívásban becsült értéket. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy közel 5 milliárd forintért külső szakértőt fogadott fel a Miniszterelnökség a közbeszerzések szabályosságának ellenőrzésére. A nyertesek között volt a jelenleg fideszes országgyűlési képviselő, Bajkai István nevével fémjelzett, a miniszterelnöki családnak is dolgozó SBGK Ügyvédi Iroda, illetve a Lázár holdudvarához sorolt Ész-Ker párosa.
A vizsgálat megállapította, hogy súlyos hibákkal, éppen csak működik a közbeszerzések ellenőrzési rendszere, és az Európai Bizottság az átvizsgált minta alapján indokoltnak látta, hogy az uniós támogatásokból minden tizedik eurót megvonjon Magyarországtól. Vagyis csak a kiválasztott mintában feltárt szabálytalanságok miatt több mint 100 milliárd forint levonást számoltak ki. De nemcsak egyedi, hanem egy sor rendszerszintű hibát is azonosítottak, ami azt jelenti, hogy sokkal több szerződés érintett, így a támogatásvesztés is sokkal nagyobb lehet. A G7 úgy becsülte, akár 500 milliárd forintot is bukhat Magyarország az ellenőrizetlenül hagyott uniós projektek miatt.
Úgy tudjuk, az Európai Bizottság időközben emelte a tétet, tekintettel arra, hogy az egymást követő ellenőrzések során nem tapasztalt javulást a közbeszerzés-ellenőrzés rendszerében. Rendszerszintű hibák merültek fel, minden eljárás ezen a lyukas szűrőn haladt át, ilyen alapon a 2014 eleje és 2018 vége között időszak minden közbeszerzése érintett.
Elméletileg 5 százalék feletti hibaarány felett Brüsszel akár fel is függesztheti a támogatásfolyósítást, de ezt eddig nem tette, mivel inkább a szabályos működés ösztönzése, kikényszerítése volna a cél.
Szakértők ugyanakkor kétlik, hogy beérné ennyivel a brüsszeli adminisztráció, hiszen a korábban említett reprezentatív mintákban súlyosabb szabálytalanságokat találtak, amikért projektenként jellemzően 25, esetenként – mint Tiborcz István egykori érdekeltsége, a közvilágítás-szerelő világbajnok Elios Zrt. esetében – 100 százalékos támogatásmegvonást javasoltak. Az átlagosnak számító, 25 százalékos büntetéssel számolva pedig már 1000 milliárd forintnál tartanánk.
