Tudomány

Így néz ki a halál tökéletes eszköze

Az emberi közösségeken belüli rend fenntartása érdekében nyilvánvalóan az ősidőktől szükség volt a renitensek eltávolítására, „megbüntetésére”, ami főben járó vétség esetén száműzetés vagy halál volt. Szerepe egyértelmű: büntetés, a bűnös eltávolítása a közösségből, elégtétel az áldozatok és a társadalom számára.

Ha a rendkívül gyakori nyilvános kivégzésére gondolunk, ki kell emelni az elrettentés fontosságát: minél brutálisabb halált halt az elítélt, annál nagyobb eséllyel tartott vissza másokat hasonló tettektől. Elég az angol király és parlamenti képviselők ellen merényletet tervező Guy Fawkes és társai vagy a magyar Dózsa György kínhalálára gondolni. Utóbbin még a középkor végének sokat látott emberének ereiben is meghűlt a vér.

Dózsa György húsából ettek a katonái
Még a kortárs is elborzadt a hihetetlenül kegyetlen kivégzésen.

A legkegyesebb egyértelműen a minél gyorsabb halál volt, mint a széles körben alkalmazott akasztás vagy lefejezés, ám ezek is sok szenvedést okoztak. Talán utóbbi volt a leginkább fájdalommentes, ám még itt is a hóhér átlagban kétszer sújtott le, mire az elítélt valóban meghalt.

Panaszkodott a hóhér

Ezen szeretett volna segíteni a XVIII. század végén Joseph Ignace Guillotine francia orvos, aki tényleg emberbaráti meggyőződésből, a minél gyorsabb és fájdalommentesebb halál érdekében javasolta nyaktiló alkalmazását a Nemzetgyűlésnek 1789-ben. Az már más kérdés, hogy a nevét viselő szerkezet hamar a terror és kegyetlenség szimbólumává vált.

XVI. Lajos kivégzése. Forrás: Wikipedia

Maga a „lefejező gép” nem volt újdonság, a Rubicon.hu cikkéből kiderül, hogy minden bizonnyal már az ókori perzsák is használtak hasonlót, és a középkori Európa sok államában is ismert volt.

A Nemzetgyűlés 1792-ben fogadta el Guillotine hatpontos javaslatát, emberbaráti megfontolásai mellett feltehetően gyakorlati érveket is figyelembe vettek. Hogy ezek a gyakorlatban mik lehettek, arról álljon itt egy korabeli szakértő véleménye.

A francia állami ítéletvégrehajtó Charles Henri Sanson, régi hóhérdinasztia tagja arról panaszkodott például, hogy mennyi munkát okoz két pallosának élezése és fényesítése minden kivégzés után, illetve a szakszerű munkát nehezíti az elítéltek mozgolódása a vesztőhelyen.

Nemzeti borotva

Így hát a nyaktiló zöld utat kapott, bizottságot állítottak fel a francia változat elkészítésére Guillotine részvételével. Végül Tobis Scmidt csemballókészítő építette meg a tökéletes szerkezetet:

két függőleges oszlop között az élesre fent, 40 kilogramm súlyú bárd 2,3 méteres zuhanás után tökéletesen vágja át az elítélt szűk vájatba szorított nyakát.

Állatokon és holttesteken végzett tesztelés után a nyaktilót természetesen Sanson mester kezelte élesben, először 1792. április 25-én Nicolas Jackques Pellentier feje hullt a zsákba.

Nyilvános kivégzés 1897-ben. Forrás: Wikipedia

Nyár végétől egyre több politikai elítélt vált a áldozattá, a forradalom radikalizálódásával mind több és több kivégzést tartottak a Place de la Revolution-on, 1793 januárjában guillotine vetett véget a király, XVI. Lajos életének is. A nép először egyik megalkotója, Antoine Louis orvos után előbb Louisette-nek, majd rasoir national, azaz „nemzeti borotvának”, illetve Madame Guillotine-nak nevezte. Utóbbi maradt meg köznévi formában.

Becslések szerint a terroruralom idején összesen 16-40 ezer embert végeztek ki a Place de la Revoultion-on, de a Franciaországban hozott halálos ítéleteket egészen azok 1981-es eltörléséig guillotine-nal hajtották végre. Pontosabban 1977-ben az utolsót.

Kiemelt kép: Robespierre kivégzése. Forrás: Wikipedia

Ajánlott videó

Olvasói sztorik