Hétfőn este körlevelet küldött Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke az MTA elnökségi tagjainak. A levélben megismételte azt a péntek esti bejelentést, amely szerint az MTA-elnök és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter közös szándéknyilatkozatában Lovász László „tudomásul vette, hogy a Kormány az MTA kutatóintézet-hálózatát az Akadémia szervezetén kívül kívánja működtetni”.
Azt írják, „meggyőződésünk továbbra is az, hogy a tudományos kutatás szabadsága, a minőségi elvárások következetes érvényesítése egy, az MTA keretein belül, megújult szervezeti, irányítási keretek között működő intézethálózattal biztosítható legjobban”, a kormány viszont nem fogadta el az álláspontjukat. Sőt, Palkovics László
kilátásba helyezte, hogy amennyiben az MTA ragaszkodik saját álláspontjához, akkor a Kormány törvénymódosítással az MTA egyetértése nélkül is átveszi a kutatóintézeteket
„A szándéknyilatkozat megvalósulása esetén egyben maradhat a kutatóhálózat, az MTA megkerülhetetlen lesz ennek szakmai irányításában és döntéseiben, továbbá megmaradna a kutatóhálózat ingó és ingatlan vagyona és az MTA „brand” is. A következő időszak fő feladata az lesz, hogy a megállapodás részleteinek kidolgozása során ezeket a célokat és a hozzájuk tartozó garanciákat minél teljesebben érvényesíteni tudjuk. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy olyan javaslatokat vihessünk a Közgyűlés elé, melyek intézményes biztosítékát nyújtják a független és magas színvonalú tudományos kutatómunkának az MTA intézethálózatában” – zárul a levél.
A levéllel kapcsolatban megkerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot is. Ha választ kapunk, frissítjük a cikket.
Majdnem egy éve tart
Az MTA és a kormány viszonya akkor romlott meg, amikor tavaly nyáron Palkovics László bejelentette, minisztériumi költségvetés alá akarják rendelni az MTA kutatásainak finanszírozását. A tervezet véleményezésére 54 percet kapott az Akadémia.
Azóta világossá vált, hogy a kormány teljesen elvenné az Akadémiától a kutatóintézeteit. A kutatók egy része erre hangos tiltakozásba kezdett, tüntetést és élőláncot is szerveztek, valamint az Akadémia vezetése is világossá tette, hogy nem akarnak megválni az intézeteitől. A múlt pénteki szándéknyilatkozat elfogadásával azonban világossá vált, hogy a kutatóintézetek nem maradhatnak az MTA-nál.
Cserébe a kormány vállalta, hogy
- Az MTA kutatóintézet-hálózata az új struktúra kialakulásakor egyben marad, az esetleges belső strukturális változtatásokról az új Irányító Testület dönt.
A létrehozandó Irányító Testület(ek)be az MTA és a Kormány paritásos alapon küld képviselőket, a tudományos közösség többségi részvételének biztosítása mellett. A testület elnökét az MTA elnöke és a tudománypolitikáért felelős miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki. - Az MTA kutatóintézet-hálózat által használt/működtetett vagyon az MTA tulajdonában marad. Az érintett vagyon új konstrukcióban történő rendelkezésre bocsátásának jogcímét meg kell határozni.
- Az intézetek az MTA névjegyét („brandjét”) használhatják, ha az MTA követelményeinek megfelelnek.
- A kutatóintézet-hálózat világos, hosszú távú stratégia mentén (beleértve a finanszírozást is) működik.
- Az intézethálózat működtetését önálló jogi személy végzi. Ennek jogi formáját a tárgyaló felek később egyeztetik.
- Az ITM minisztere biztosítja a 2019. január 1. és 2019. május 31. közötti időszakra az MTA kutatóintézet-hálózat működését szolgáló személyi és dologi forrásokat.
- A fenti elvek szerinti megállapodást követő időszakban az új irányítási rendszer életbe lépéséig az MTA kutatóintézet-hálózat finanszírozása legalább a 2019. évi színvonalon biztosított.
- A Kormány célja a kutatási források jövőbeli növelése.
Az alulról szerveződő Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) pénteken megfutamodásként értékelte a megállapodást.
Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu