Az Európai Bizottság szerdán tette közzé a Magyarországról készült szokásos éves országjelentését. A jelentés azzal indít, hogy az erős gazdasági növekedés kedvező feltételeket teremt az országban olyan reformok bevezetéséhez, amelyek növelhetik a termelékenységet és megerősíthetik a gazdaság alapjait. Ugyanakkor a dokumentum szerint a gazdasági ciklus már a csúcsához közeledik,
A jelentés megjegyzi, hogy a cégek és a háztartások a válság miatt elhalasztott fogyasztása is hajtja a magyar gazdaságot. Ezért remek időszak ez Magyarországon, hogy jól tervezett beruházásokat indítson a kormány, mert ritka az ekkora pénzbőség. Az EB arra is kitér, hogy történelmi mélyponton van a munkanélküliség az országban, és a nagy minimálbér-emelés is növeli az átlagfizetést. A szegénység pedig csökkent a gazdasági növekedés hatására.
Az autóipar ugyanakkor a magyar gazdaságon belüli kiemelt súlya sérülékennyé teszi az országot, nem csak exportkitettsége miatt, hanem a szabályozási és technológiai környezet változása is sok kockázatot rejt magában.
Az állami befektetések nagy volumene miatt az építkezéssel foglalkozó vállalatok túlterheltek, ami határidők kitolódásához, csúszásokhoz, és nagy áremelkedéshez vezet, írják. Ez már a kormány legmagasabb szintjein is fejtöréseket okoz.
A Bizottság továbbra is elvárja, hogy a kormány csökkentse a költségvetési hiányt, mert a magyar deficit az egyik legmagasabb az EU-ban, miközben az eladósodottság is magas.
Növekvő befektetések a kutatásba, az innovációba, infrastruktúrába, és készségek fejlesztésébe nagyon fontos ahhoz, hogy növekedhessen a termelékenység és a hosszú távú gazdasági növekedés, amiből profitálhat a társadalom
– írják a jelentésben, hozzátéve, hogy a termelékenység növelése nélkül esélytelen a magyar bér felzárkóztatása az uniós átlaghoz.
Magyarország „korlátozott lépéseket tett” az előző országjelentésben megfogalmazott ajánlások tekintetében, így szól az összegzés. Jobban kifejtve:
- előrelépésnek tartja az EB, hogy több adónem eltűnt vagy összeolvadt másokkal. Csökkent a közmunkások száma, valamint a nyugdíjasok foglalkoztatására is egyszerűbb és olcsóbb lett;
- mérsékelt sikernek könyvelték, hogy csökkent az átláthatatlan közbeszerzések száma. És fogyatékkal élő, illetve roma gyerekek szegregációjának felszámolása sem sikerült megfelelően;
- ahol viszont semmi fejlődést nem lát az EB, az a korrupcióellenes intézkedések területe, valamint a kormány működését is átláthatatlannak mondják.
A jelentés kitér még arra, hogy nagy a nemek közötti fizetéskülönbség, amit a kevés bölcsödei férőhellyel magyaráznak többek között. Szól arról is, hogy az oktatási- és az egészségügyi rendszer „alul teljesít”: mindkét területen messze az EU-s átlag mögött vannak a magyar számok.
Kiemelt kép: JOHN THYS