Bükkösd, ez az alig több mint ezeregyszáz lelkes baranyai település július elején került a hírek elejére, amikor a hatéves Eszter kószáló tigrist vélt látni a közelben. Később többen is állították, hogy látták a fenevadat, mégsem találták meg. Az illetékesek szerint nem is óriásmacskát, csak egy elcsatangolt ebet láthatott a gyermek. A kedélyes „tigris-befogásnál” is jóval nagyobb kudarcot hozott viszont a Strabag Rt. új munkahelyekkel és csillagászati iparűzési adóbevétellel kecsegetető bükkösdi beruházási terve. Az osztrák tulajdonú csoport magyar leányvállalata mintegy 25,5 milliárd forintos befektetéssel cementgyárat létesített volna a jelenleg is üzemelő kőbánya területén, ám akárcsak a tigristörténet, a beruházás terve is túlzottan megosztotta a település lakóit.
Tiltakozó demonstráció a falu határában. Keresztülhúzták a Strabag számításait.
PÁRBAJ. A projekt akár emberöltőkre is szólhatott volna, mert a kőbányából az engedélyek alapján 50 millió tonna mészkő nyerhető, ez mintegy 50 évi kitermelést feltételez. A környezetért aggódó, a beruházást ellenző, illetve a fejlesztést pártoló lakosok viszont anyatigrisként harcoltak a saját igazukért, s szembenálló egyesületekbe tömörültek. Az ellenzők már az első, július 11-i népszavazás előtt tiltakozó akciók sorát szervezték, és a szavazáson kétharmados arányban nyertek is a beruházást támogatókkal szemben. A cementgyár-pártiakat tömörítő Bükkösd Jövőéért Egyesület nem hagyta annyiban: a Baranya Megyei Bírósághoz fordult a voksolást befolyásoló, állítólagos szabálytalanságok miatt, s a keresetnek helyt is adott a bíróság. A második szavazás előtt már tettlegességig fajultak az események, de a végeredmény mit sem változott: a többség ismét nemmel felelt (Figyelő, 2004/33. szám).
Mátis István polgármester jobb híján annak örül, hogy végre legalább a felszínen nyugalom van a községben, igaz, a pénz hiányzik. Bükkösd, mint a legtöbb baranyai kistelepülés, forráshiányos. A község évi 250 millió forintos költségvetéséhez mintegy 100 millió forint iparűzésiadó-bevételre számítottak a cementgyártól, és jól jött volna a 91 új munkahely is a faluban.
A Strabag Rt. mindezek ellenére nem adja fel a tervét. A lakosság döntését tiszteletben tartják, de a cementgyár-beruházási projektet nem állítják le, legföljebb a helyszín változik. A beruházás lehetséges helyszíneként Kővári Józsefnek, a Strabag területi igazgatójának egy korábbi nyilatkozata szerint más hazai, sőt külföldi térségek is felmerültek. Több Bükkösdhöz közeli település képviselője már jelezte is, hogy tárgyalna a cementmű felépítéséről. Lehetséges helyszínként korábban felmerült Hetvehely, Boda, Kővágószőlős neve.
A Strabag saját értékelése szerint az európai normáknak megfelelő lesz a beruházás, a cementmű károsanyag- és zajkibocsátása jóval a megengedett határértékek alatt marad. Ezt a hatóságok és az állampolgárok is folyamatosan ellenőrizhetnék, a zöldek mégis tamáskodnak. Azzal érvelnek a beruházás ellen, hogy az iparosítás tájsebeket okoz, rontja a települések idegenforgalomból való megélhetésének esélyeit, és lehetetlenné tenné a térségben természeti park, üdülőövezet építését és az öko-gazdálkodást.
OLCSÓ IMPORT. Másrészt szakmai berkekben azt találgatják, lehet-e egyáltalán gazdasági létjogosultsága egy ekkora cementipari beruházásnak. A Magyar Cementipari Szövetség adatai alapján a hazai termelés az 1999-es mélypont után lassan emelkedik, miközben a behozatal dinamikusan növekszik. „A hazai termelés és az import bőven fedezi a szükségletet” – mutat rá Oberritter Miklós, a szövetség alelnöke, a Duna-Dráva Cement Kft. elnök-vezérigazgatója. A tavaly mintegy 3,8 millió tonnás felhasználásban megközelítőleg 800 ezer tonna volt az import cement. A két nagy külföldi tulajdonú gyártócég által képviselt hazai cementipar versenyképességét anynyira lerontotta az olcsó keleti, főleg ukrán import, hogy már a meglévő hazai üzemek kihasználása is a gazdaságosság határát súrolja. Több kemence működését ezért jelenleg is szüneteltetik a gyártók.
A Strabagnál ennek ellenére bíznak a magyar és a környező országok gazdasági növekedésében, és az ezzel járó építőipari élénkülésben. Az eredeti tervek szerint 2009-ben induló cementgyár éves kapacitása ugyanis a jelenlegi teljes hazai importtal összemérhető, 630-800 ezer tonna lesz.
Az a baranyai település, amelyik igent mond a cementgyárra, komoly fejlődésnek indulhat a foglalkoztatási gondokkal küszködő térségben. Így szinte biztosra vehető, hogy ha Bükkösd nem is, valamelyik környező falu vállalja majd a kockázatot.
