Belföld

Minden rekordot megdöntött a turizmus, a fizetések mégis karcsúak

Ahogy az várható volt, a belföldi turizmus minden korábbi rekordot megdöntött 2018-ban. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a tavalyi év első 11 hónapjában a hazai szálláshelyek árbevétele 10 százalékkal nőtt, és a vendégéjszakák száma is történelmi rekordot ért el. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója pedig nemrég úgy fogalmazott, hogy

Magyarország jobban teljesít, és ez a turizmus teljesítményén is látszik.

De vajon látszik-e a turizmusban dolgozók fizetésén, hogy hasít az idegenforgalom? A válasz: látszik, de nem eléggé.

Telt ház, óriási fluktuáció, alacsony bér

Várnai Zsuzsanna a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet (VISZ) ügyvezető elnöke a 24.hu-nak azt mondta, hogy

habár tavaly emelkedett a a vendéglátásban dolgozók fizetése, a jövedelmük így is csak a nemzetgazdasági átlag 60-65 százalékát éri el.

Eközben a vendéglátósoknak egyre megfeszítettebben kell dolgozniuk, hiszen ahogy az adatokból is látszik, a munka egyre több, már a téli hónapokban is szinte mindenhol telt ház van. Emellett továbbra is komoly munkaerőhiánnyal küzd az ágazat.

Várnai a megoldást a szálláshely-szolgáltatás 18 százalékos áfájának csökkentésében látja, de mivel ebből óriási bevétele van az államnak, nehezen mond le róla. Az áfacsökkentéséről már korábban is folytattak tárgyalásokat, de azok nem vezettek eredményre. A szakszervezeti vezető úgy értesült, hogy a kormány jelenlegi álláspontja az: ha ilyen dinamikusan pörög az ágazat, akkor ki lehet hozni a megfelelő munkabért,  vagyis majd a piac emeli a béreket.

Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöki tanácsadója azt mondta lapunknak, a VISZ állítása megfelel a valóságnak, a vendéglátásban dolgozók jövedelme még mindig csak a nemzetgazdasági átlag kétharmadát teszi ki. Viszont azt is hozzátette, hogy egy tavalyi, a tagszállodáik körében végzett felmérés szerint a szállodákban dolgozók bére 2017 óta 16 százalékkal nőtt: amíg 2017-ben a bruttó átlagkereset 225 ezer forint volt, addig 2018-ban már 260 ezer forintra rúgott a bruttó átlagjövedelem.

Fotó: Kovács Tamás / MTI

A szövetség tavalyi felmérése szerint komoly probléma, hogy a szállodákban rendkívül magas az éves fluktuáció, ami elsődlegesen a bérszínvonal következménye. Ez a kiszámíthatatlanság pedig rontja az ágazat versenyképességét más ágazatokhoz képest és nemzetközi összehasonlításban is.

A 300 szobásnál nagyobb szállodákban 31 százalékos, a 100-200 szobás szállodák esetében 50 százalék feletti az évesfluktuáció.

A legtöbben Nyugat-Magyarországon hagyják ott munkahelyüket:

Kovács István szerint ezek hallatlanul magas számok, és az ilyen mértékű munkahelyváltás nagyban nehezíti, hogy a vendégek folyamatosan megfelelő szolgáltatást kapjanak. Pedig a KSH legfrissebb adatai szerint is óriási szükség van a megbízható munkaerőre, a forgalom ugyanis folyamatosan emelkedik:

Ezek után nem meglepő, hogy a szálláshelyek bevételei is minden korábbinál magasabbra rúgtak tavaly:

2020-ban jöhet az áfacsökkentés

A magyarországi 18 százalékos áfával szemben az uniós átlag 11-12 százalék a szálláshely-szolgáltatásokra. Érdeklődtünk a pénzügyminisztériumnál, hogy látnak-e lehetőséget az áfacsökkentésre, és ha igen, akkor mikor. Cikkünk megjelenésééig nem kaptunk választ, de a múlt év végén Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke azt mondta,

intenzív egyeztetések zajlanak a kormányzattal a szállodai szobakiadás áfakulcsának módosításáról, a csökkentés az ágazat fehérítéséhez és Magyarország regionális versenyképességének növekedéséhez járulhat hozzá.

Hozzátette azt is, hogy a szövetség szándékai szerint az áfa módosítása egy komplex intézkedési csomag részeként együtt járna majd a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltatási Központ bevezetésével. Az áfamódosításra reális dátumnak 2020 év elejét nevezte.

Fotó: Mohai Balázs / MTI

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik