A reformkorban, a polgárosodás idején, a nagy honfik által teremtett nemzettudat megjelenésének idején merült fel először igazán az igény az ország házának felépítésére.
Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc vagy Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc és Petőfi Sándor kezével, szavával alakított „országnak” szüksége volt arra, hogy saját háza legyen. Már csak azért is, mert a magyar független országgyűlés korábban több helyszínen is ülésezett (Ónód, Pozsony, Szeged stb.)
A tervek és az építés
1843 júliusán, Pozsonyban hangzott el a reformerek szájából, hogy a törvényhozásnak a formálódó régi-új fővárosba, Pest-Budára kellene költöznie. A későbbi közlekedési miniszter, Klauzál Gábor egy különbizottság munkája után jelentette ki: „hely lévén, az ige testté fog válni””.
Himnusz és Parlament:
Lassan őröltek a malmok, a tervpályázatot többször kiírták, az 1882-ben kiírt változatot Steindl Imre (1839-1902) műegyetemi tanár nyerte meg.
Úgy gondolta, korának építészeti problémáit úgy oldhatja meg a legjobban, ha – a modern technika segítségével – régmúlt korok stíluselemeiből viszonylag szabadon állítja össze alkotásait. Historizáló eklektika – mondhatjuk Steindl remekművére.
A külső nem véletlenül hasonlít az angol parlamentére, ugyanis ugyanaz a stílus jellemzi, ez nem más, mint a gothic revival (gótikus újjászületés). Ezt is újította Steindl, amikor kupolát helyezett alkotása középpontjába. A belső terekben is érződik a barokk és a reneszánsz irány.
„én az új Országháznál új stílust nem akartam teremteni – vallotta akadémiai székfoglalójában -, mert ilyen, századokra szóló monumentális épületet ephemer részletekkel nem kezelhettem, hanem igenis arra törekedtem, hogy a középkor e remek stílusába szerény módon, óvatosan, mint azt a művészet mindenkoron okvetlenül megkívánja, nemzeti és egyéni szellemet hozzak be” – vallotta be a tervező.
Az építkezés 1885. október 12-én kezdődött, összesen 17 évig épült, naponta átlagosan ezer ember dolgozott rajta. Minden anyag és részlet magyar volt, így az építkezés fel is lendített néhány iparágat: márványbányászat, izzógyártás. A tervezett 9 millió forint (18 és fél millió korona) helyett 38 millió aranykoronába került. 176 000 köbméter földtömeget mozgattak meg, 40 millió téglát húztak fel, fél milliónál több díszkövet faragtak a falak díszítésére.
A Parlament belülről:
Az épület egy három és fél hónapon át készült, átlagosan 2-5 méter vastag, hatalmas betontányéron áll. 90 külső és 152 belső szobor magasodik a falakon, emellett kívül megyei és városi címerek, belül a hazai flóra virágmotívumainak sorai dekorálják a falakat.
A díszítéseknél alkalmazott 22-23 karátos arany összmennyisége mintegy 40 kilogramm.
Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és szállítást. Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség van. Mintegy 50 ötemeletes lakóház férne el a belsejében! Esztétikailag a Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth térről nyílik.
Az épület szimmetrikus szerkezete alapjában egy kétkamarás országgyűlés funkcióira készült.
A díszlépcső
A hármas osztású, hatalmas főbejárathoz vezető széles lépcső két oldalán oroszlánszobrok fogadják a látogatókat, ezeket Markup Béla, illetve a háborúban elpusztultat újraformálva Somogyi József készítette.
A főbejárattól egyetlen lendülettel a kupolateremhez vezető díszlépcső-csarnokban kapott helyet Steindl Imre mellszobra, amely Stróbl Alajos munkája. A csarnok mennyezetét tartó oszlopok közül nyolc gránit szál Svédországból származik, egyetlen sziklatömbből, míg a freskók Lotz Károly művei.
Ilyen is van: Hungarian Parliament Speedway:
A kupolacsarnok
Egykor az Országgyűlés mindkét háza együttes üléseinek adott otthont. A főbejárati fronttal együtt ez volt az Országház legkorábban elkészült része, 1896-ban itt tartották a parlament millenniumi ünnepi ülését. Tizenhat uralkodó szobra és címerpajzsa látható a teremben: ők Árpád, Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Nagy Lajos, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás, majd az erdélyi fejedelmek közül Báthori István, Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György, végül három Habsburg: III. Károly, Mária Terézia és II. Lipót zárja a szoborgalériát.
A Duna felőli oldalon a díszlépcsővel szemben a Vadászterem nyílik, ez a nagyebédlő a házban. Sarkainál két kisebb terem nyílik: a déli a képviselői büfének ad otthont, míg az északi – a Gobelinterem – sajtótájékoztatók gyakori színhelye.
Michael Palin is eljött megnézni, Zwack Péter segített neki:
A képviselőházi ülésterem és társalgó
A kupolacsarnok közepén – a hatalmas rózsacsillár alatt – jobbra és balra tekintve elláthatunk egészen az üléstermek pulpitusáig, feltéve, ha minden társalgó ajtaja nyitva van. Mivel 1944 decembere óta a magyar törvényhozás egykamarás, az északi oldali, egykori főrendiházi ülésterem gyakran nemzetközi tanácskozások színhelyeként szolgál, és a turistacsoportokat is ide vezetik először.
A társalgó legfőképpen az újságírók színtere, a képviselőházi ülésteremben viszont jelenleg 386 képviselő foglal helyet. A kiemelkedő tető csúcsíves ablakain át egyenletes fény világítja meg a 25 méter mély, hátsó falánál 23 méter széles, 17 méter magas belső teret. A terem közepén a gépírók ülnek, akik le is tudnának menni a gépíróterembe. Az akusztikai okokból viszonylag magasra épült emelvényen az elnök és a jegyzők foglalnak helyet. Közvetlenül az elnöki asztal középső faragványában mementóként őrzött sérülés látható: a parlament tárgyalási szabályait durván megsértő Tisza István házelnököt célozta az a pisztoly, amelyből végül ide csapódott be a golyó 1912. június 4-én.
A főbejárat fölött helyezkedik el a Delegációs Terem, amely a monarchia idején kapta a nevét a magyar és az osztrák fél közös tanácskozásain megjelenő 60-60 fős delegációkról.
Az Országház szárnyainak két szélső traktusa közül az északi a miniszterelnök munkahelye.
A déli a köztársasági elnöké volt, de ő már a Sándor palotában székel. Mindenesetre ezen az oldalon két másik nevezetes terem is nyílik: a Nándorfehérvári-terem és a Munkácsy-terem.
Az Országgyűlési Könyvtára mintegy félmilliós állománnyal büszkélkedhet. A hatalmas olvasóterem a főemeleti Vadászterem alatt található.
Számok, érdekességek:
Magassága: 96 méter
Alaprajz: téglalap
Alapterület: 17 745 m²
Hosszúsága: 268 méter
Szélessége: 123 méter
Térfogata: 473 000 köbméter
Liftek száma: 13
Nevezetességei: Magyarország legnagyobb épülete, Európa 2. legnagyobb parlamenti épülete.
AJÁNLOTT LINKEK, FORRÁSOK:
Légifotók a Parlamentről
Az állandó Országház tervei
Az Országházról
Hivatalos leírás az Országház honlapján
