Michael K. Spencer futurológus és blockchain-szakértő szerint 2018 az eddigi formában ismert közösségi média végét hozta el, ami elsőre súlyos tételmondatnak tűnik, de a Facebook idei évét vizsgálva bőven van benne igazság – nemcsak a fogyasztási szokások, de a megrendült bizalom miatt is. Újévkor Zuckerbergék közölték, hogy az idei nagy cél a Facebook megjavítása: megvédeni a közösséget a zaklatástól, a gyűlölettől, az álhírgyáraktól, hogy minőségi legyen a Facebookon töltött idő.
Első lépésként rögtön nagy elánnal csavartak nagyot a hírfolyam algoritmusán, ami rengeteg faktort vesz figyelembe. Ez a közösségi oldal kvázi ítélő keze, ami arról dönt, hogy mely posztok kerüljenek a szemünk elé az akár több száz barátunktól és kedvelt oldalaktól – ez elképesztő merítés. Ezen felül még meg kell birkózni az olyan problémákkal is, mint az álhírek, nem csoda, hogy hónapról-hónapra eszközölnek valami finomítást rajta a fejlesztők.
Erre azt találták ki, hogy az algoritmus helyezze előtérbe a barátok posztjait a kiadókéval és oldalakéval szemben, így nem a releváns tartalmakra került a hangsúly, ahogy korábban,
Egy tanulmány szerint ugyanis a legkárosabb az interakciók nélküli, passzív görgetés, ami stresszt vált ki a felhasználókból. A hírfolyamot érintő változás következtében több cégnek is le kellett húznia a rolót, ugyanis az organikus elérések sok esetben észrevehetően megcsappantak.
Egy kicsit nagyobb felelősségvállalás
Arról már egy ideje vita folyik, hogy mennyire káros a Facebook az emberek hangulatára: hajlamosak vagyunk függőjévé válni a dopamindózist jelentő lájkoknak. Az idei év egyik hívószava volt a „digital wellbeing” (fordítsuk digitális jólétnek), ami mögé több óriáscég is beállt, köztük a Google, az Apple és a Facebook. Olyan eszközöket fejlesztettek, amikkel a felhasználók hatékonyabban kordában tarthatják a kijelző előtt töltött időt, ezzel a tudatosabb használat felé terelve őket.
Novemberben mindenkinek megérkezett a facebookos mobilappba a „Facebookon töltött időd” funkció, amiben nyomon követhető, mennyi időt töltünk átlagosan a közösségi oldalon. A fontos mérőszám mellett számos hasznos beállításokat is kaptunk: kérhetünk emlékeztetőt, ami riasztja a felhasználót, ha elérte az adott napra meghatározott időkeretét, és jobban személyre szabható a hírfolyam.
Egyre több fiatal fordul el
A fiatalok közül azért egyre kevesebbet kell félteni, mert szállingóznak el. Miközben 2012-ben még a tinédzserek 68 százaléka a Facebookot preferálta, az elmúlt hat évben ez sokat változott,
Az amerikai kamaszok 44 százaléka állítja, hogy az elsődleges platformjuk a Snapchat, amit az Instagram követ 22 százalékos népszerűséggel. Ennek egyik oka, hogy idősödik a felhasználói bázis, és egyre népszerűbbek a videós tartalmak, amiket már célirányosan keresnek, például a YouTube-on, a chatappokon keresztül pedig a kapcsolatot is tudják tartani, így a Facebook egyre jobban kiváltható.
Néhány további érdekes és aktuális adat a nagy kék közösségi oldalról:
- Az idei harmadik negyedéves adatok szerint már több mint 2,27 milliárd havi aktív felhasználója van, ami évente 10 százalékkal nő. Mobilon pedig 1,15 milliárdan facebookoznak aktívan naponta.
- Másodpercenként öt új profil készül.
- Naponta 300 millió fotót töltenek fel.
- Percenként 510 ezer komment, 293 ezer poszt születik.
- A felhasználók közel 30 százaléka a 25-34 közti korosztályt képviseli.
Botrány botrány hátán
A politikai behatások, a dezinformáció és az adatkezelési hiányosságok pedig sorra ássák alá a bizalmat, ami eddig megvolt a Facebookkal szemben, például hírfogyasztás terén. Nemcsak az a kérdéses, hogy mire használják fel az adatainkat, de az is, hogy
Márciusban minden idők egyik legnagyobb adatkezelési botrányának főszereplőjévé vált a Facebook, amikor kiderült, hogy a Trumpnak dolgozó Cambridge Analytica (CA) elemzőcég 50 millió felhasználót próbált manipulálni a törvénytelenül megszerzett adataik alapján, ami nem csak kiterjedtségben, de módszereiben is egyedülálló eset volt. Majd az is napvilágot látott, hogy az érintett felhasználók barátairól is szipkáztak el információkat, így rúgott végül milliós nagyságúra az érintett felhasználók száma.
Olyan modelleket állítottunk fel, amik azt használják ki, amit tudunk róluk (a felhasználókról), és a belső démonaikat céloztuk meg. Ez volt a cég egész működésének alapja.”
– mondta ezzel kapcsolatban a CA egyik exdolgozója, Christopher Wylie, aki kiteregette a szennyest.
Wylie szerint nem is illik az elemzőcég jelző rájuk, hiszen egyértelműen a propaganda terjedésének elősegítése és a szavazók befolyásolása volt a létezésük célja.
A fő gondot az okozza, hogy a Facebook erről már jóval korábban tudomást szerzett, mégsem jelentették az esetet a hatóságok felé, nem értesítették azt az 50 millió felhasználót, akiknek az adatai illetéktelen kezekbe kerültek. Az ügyről hosszasan írtunk, és Zuckerbergnek a kongresszus előtt is felelnie kellett.
Az adatkezelési botrány után a Facebook módosította az adatvédelmi irányelveket és egy új, átláthatóbb felületet adott a felhasználóknak, hogy láthassák, mit, hol, hogyan tudnak beállítani, illetve ki, miért és mire használja az adataikat, majd azt is megosztották, mit tartalmaz a közösségi szabályzat.
Itt azonban nem volt vége az évnek, mert a cég októberben bejelentette, hogy akár 50 millió ember adataihoz is hozzáférhettek azok a hackerek, akik kihasználtak egy hibát a Facebook view as-módjában. Ezt a módot akkor lehet használni, ha azt akarjuk megnézni, hogy mit lát a profilunkból egy másik ember. A hiba segítségével bejelentkezési tokeneket loptak el, amikkel bárhol be tudnak jelentkezni a Facebookra. Jelszavakat az eredeti hírek szerint sem loptak el.
Novemberben pedig legalább 81 ezer felhasználó személyes üzeneteit töltötték fel a netre hackerek, amikhez adathalász-bővítményekkel juthattak hozzá, főleg orosz, ukrán, brit és brazil netezőket loptak meg. Volt, aki születésnapi képeit találta meg, más a Depeche Mode-koncertről szóló csevegését, és akadt, aki apósáról szóló panaszát.
Ugyanebben a hónapban egy brit parlamenti bizottság elnöke azt állította, hogy a Facebook már 2014-ben tudott arról, hogy esetlegesen rosszindulatú orosz tevékenység folyik a platformján, jóval azelőtt, hogy a tények nyilvánosságra kerültek, ez az álhírek jelenségéről folyó vizsgálat keretében derült ki.
Nem véletlen, hogy források szerint a Facebook több kiberbiztonsági céggel is tárgyal felvásárlással kapcsolatban, mivel láthatóan házon belüli módszereik nem elég hatékonyak.
Decemberben pedig minden korábbinál aktuálissá vált a kérdés, hogy a Facebook maga meddig képes elmenni az adatainkkal történő kereskedésben. Mint kiderült, a közösségi óriás egyes üzleti partnereinek kiemelt hozzáférést biztosított, ami kölcsönösen előnyös volt mindegyik fél számára. Ebben viszont megkérdőjelezhető dolgok is akadnak: a Netflix és a Spotify például beleolvashatott a felhasználók privát levelezéseibe, azok tudta nélkül. Ami különösen kellemetlen ebben, hogy a kiemelt partnerekre kvázi nem voltak érvényesek a közösségi oldal adatkezelési alapelvei.
Propaganda-trollok kora
Már jó ideje az álhírek folynak a csapból, de még mindig nincs megoldás a közösségi felületeken terjedő dezinformációra, Zuckerbergék is több fronton támadnak, a szűrőalgoritmusok fejlesztésén felül. Az év első felében a hírfolyam algoritmusa előtérbe helyezte a felhasználók számára relevánsabb helyi kiadókat és lapokat, illetve a felhasználók értékelhették is a számukra megbízható oldalakat.
És ez még nem minden: nemcsak a kiadókat és oldalakat kezdte el értékelni a Facebook, de kiderült, hogy tavaly egy olyan rendszer fejlesztésébe kezdtek, ami az alapján oszt „1” vagy „0” pontszámot a felhasználóknak, hogy mennyire minősülnek megbízhatónak. A rendszer célja, hogy segítsen megjelölni azokat a profilokat, akik több alkalommal is visszaéltek már a Facebook bejelentő funkciójával: valódi híreket jelentettek kamuként, maguk is álhíreket osztottak tovább, vagy propaganda-trollok.
Ez történt még
Természetesen azért jó dolgok és üdvös fejlesztések is érkeztek, és vannak fejlesztés alatt. Például:
- a 3D-fotó formátum,
- elindult a Facebook Dating társkereső szolgáltatás tesztelése,
- elrejthetünk majd bizonyos kifejezéseket tartalmazó kommenteket,
- a csoportokba is jönnek a sztorik.
A cég idén megvillantotta legújabb fogyasztói elektronikai eszközét is, a Portalt, amit videochatelésre fejlesztettek, külsőre pedig egy kijelző és okosangszóró kombinációjára hasonlít. Természetesen az eszközzel rögtön kérdéseket vetett fel: például, hogy a Facebook hallgatózik-e a nappalinkban, gyűjt-e adatokat azon keresztül, hogy még célzottabb hirdetéseket juttasson el hozzánk.
Mint kiderült, a válasz igen, de ezen már meg sem lepődtünk.
