Nagyvilág

Nem kap reggelit, aki nem tudja a mozgalmi dal szövegét

Kína már jogszabályban is elismeri, hogy átnevelő táborokat tart fenn ujguroknak. Igaz, ők ezt úgy nevezik: szakképzési központok a vallási szélsőségek által megtévesztett embereknek.

A kínai hatalom elismerte és törvényesítette az ujgurok számára fenntartott átnevelő táborok létesítését az ázsiai ország északnyugati részén lévő Hszincsiang tartományban.

A névleg Hszincsiang-Ujgur Autonóm Tartományként említett terület lakóinak mintegy felét az ujgurok, türk etnikumú muszlimok teszik ki, akik kulturálisan és etnikailag a közép-ázsiai nemzetekhez tartozónak vallják magukat. Függetlenségi törekvéseik évszázadokra nyúlnak vissza, a XX. században kikiáltották az önálló Kelet-Turkesztánt, azt azonban a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg 1949-ben elfoglalta.

Kötelező tévéhíradó

A fő konfliktusforrás, hogy a han kínai többség az elmúlt évtizedekben nagy számban települt Hszincsiang tartományba, emiatt az ujgurok fenyegetve érzik hazájukat és kultúrájukat. 2009-ben csaknem kétszáz halálos áldozattal járó zavargásba torkollt egy tüntetés a tartomány fővárosában, Urumcsiban, amikor az ujgurok összecsaptak a han kínaiakkal. Az elharapózó etnikai konfliktust a kínai állam azzal gondolta megoldani, hogy az ujgurokat vasszigorral teszi a Kommunista Párt hű alattvalóivá.

Ennek kicsúcsosodását jelentik az internálótáborok, amelyek beszámolók szerint évek óta működnek és folyamatosan zajlik bővítésük. Amikor augusztusban a faji diszkrimináció felszámolásáért felelős ENSZ-bizottság közölte, hogy akár egymillió ujgurt is fogva tarthatnak, Kína még tagadta a táborok létezését. Aztán bevallották, hogy a „vallási szélsőségek által megtévesztett” emberekkel szemben „átnevelést és áttelepítést” alkalmaznak.

Mecset Ürümqi városában
Fotó: Peter Parks / AFP

Az új szabályozás nyílt elismerése annak, hogy léteznek a táborok, igaz, ezeket hangzatosan „szakképzési és oktatási központoknak” hívják. Hivatalosan ezekben az intézményekben mandarin nyelvi, szakmai, jogi oktatás, „pszichológiai rehabilitáció és viselkedéskorrekció” zajlik, az azóta külföldre távozott volt fogva tartottak szerint azonban kőkemény politikai indoktrináció.

Hszincsiangban az „iszlám szélsőségesség ellen” már tavaly áprilisban intézkedéscsomagot léptettek életbe, amelynek részeként vallási fanatizmusnak minősítik, ha egy fiatal férfi szakállt hord vagy egy nő fátylat visel, de ide tartozik a „szokatlan” névadás, vagy az is, ha valaki elutasítja az állami tévé nézését, amely a tartomány fejlődéséről és a kínai hatalom szilárdságáról szóló propagandát sugároz.

Kamera a nappaliban

A New York Times szeptemberben riportot közölt a tartományból, a lap újságírójának Hotanban olyan érzése volt, mintha a várost láthatatlan ellenség ostromolná: néhány száz méterenként rendőrségi ellenőrzőpontok vannak, az iskolákat, kórházakat, benzinkutakat szögesdrót-kerítés veszi körül, térfigyelő kamerákat szereltek mindenfelé fémoszlopok tetejére és az épületek oldalára is.

Csúcstechnológiás megfigyelést építettek ki arc- és hangfelismerő rendszerekkel. Az embereknek az igazoltatásokon túl fémkereső kapukon kell átmenniük, mobiltelefonjaikat pedig át kell adniuk ellenőrzésre. Beszámolók szerint a város lakóit a rendőrségi épületek elé rendelték, ahol vér- és hajmintát vettek tőlük, körbefényképezték őket és a hangjukat is rögzítették.

Tíz családonként felügyelőket rendeltek ki, akiknek jelenteniük kell minden gyanús mozgást, a rendőrök pedig házkutatásokat tartanak tiltott könyvek, imaszőnyegek után kutatva, a falakat és a padlót is átkutatják rejtekhelyeket keresve. A falvakba a Kommunista Párt „munkacsoportjai” vették be magukat, megfigyelik, mit csinálnak az emberek, akiket kikérdeznek rokonaikról, barátaikról, szomszédjaikról.

Egy húszas éveiben járó nő azt mondta, azért indítottak ellene eljárást, mert fátylat viselt, és könyveket olvasott az ujgur történelemről. Kamerákat telepítettek a lakásukba, így még otthon se mondhattak vagy olvashattak bármit, ezen kívül minden héten meglátogatta egy helyi tisztviselő, és két órán át vallatta. A nő végül átnevelő táborba került, miután elengedték, elmenekült Kínából. Megpróbálta felvenni a kapcsolatot testvérével, aki csak egy könnyező emotikonnal válaszolt, anyja pedig megüzente neki, hogy ne hívja őket, mert bajban vannak miatta.

Ürümqi utcakép katonákkal
Fotó:Peter Parks / AFP

Az önkritika gyakorlata

Egy 41 éves férfi, Abduszalam Muhemet részletesen beszélt az amerikai lapnak fogva tartásáról. Elmondta, azért tartóztatták le, mert egy temetésen idézett a Koránból. Két hónapot töltött egy táborban, ahol a napok azzal kezdődtek, hogy kivezényelték őket az alakulótérre és futniuk kellett. Aki nem futott elég gyorsan, azt az őrök ütlegelték.

Ezután reggelihez sorakoztatták fel őket, de előbb „hazafias” dalokat kellett énekelniük, például „A Kommunista Párt nélkül nem volna új Kína” címűt – ezt gyorsan megtanulták, mert aki nem tudta a szöveget, nem kaphatott ételt. A nap nagy részében hosszú előadásokat hallgathattak arról, hogy ne támogassák az ujgur függetlenséget, és ne szegüljenek a Kommunista Párt ellen. Emellett arra kényszerítették a fogva tartottakat, hogy törvényeket magoljanak be, és önkritikus esszéket írjanak.

A New York Times szerint kiszivárgott kormányzati dokumentumok, utasítások, tanulmányok vagy éppen építési tervek is igazolják a táborok létezését, ahol vádemelés és fellebbezési lehetőség nélkül tartanak fogva embereket tömegesen. Egy irat szerint az is előfordult, hogy egyes tisztségviselők csak azért küldtek átnevelő táborba ujgurokat, hogy meglegyen az előírt kvóta. Egy utasításban a vallási szélsőségesség jelei közt említik azt is, ha valaki hirtelen leszokik az ivásról vagy dohányzásról.

A kisebbség tagjai Pekingben
Fotó: Mark Ralston / AFP

Minden rendben van, de nincs szükség ellenőrzésre

A svéd hatóságok szeptemberben közölték, hogy az elnyomás miatt nem toloncolnak vissza illegálisan érkező ujgurokat és más, a hszincsiangi kisebbségekhez tartozó személyeket Kínába. Az amerikai külügyminiszter is felszólalt az ellen, hogy ujgurokat tartanak fogva úgynevezett átnevelő táborokban akaratuk ellenére. Republikánus és demokrata képviselők korábban levélben kérték Mike Pompeót, illetve az amerikai külügyminisztert, hogy hozzanak szankciókat az ujgurok internálásában érintet kínai tisztviselők ellen.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának szeptemberi genfi ülésekor egy kínai tisztségviselő újságíróknak azt mondta, szó sincs rossz bánásmódról, Kína képzési központokat állít fel. „Ha önök szerint nem ez a legjobb megoldás, talán akkor is szükséges, hogy kezeljük az iszlám és vallási szélsőséget, ami a Nyugatnak nem sikerült” – jelentette ki. Szerinte a megfigyelést az Egyesült Királyságtól tanulták, ahol nagyobb az egy főre jutó térfigyelő kamerák száma, mint Hszincsiangban. Azt a felvetést, hogy ENSZ-tisztviselők látogassák meg ezeket a létesítményeket, visszautasította, mondván, erre nincs szükség.

Kiemelt kép: Peter Parks / AFP

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik