A Népszavának Jeszenszky Géza azt mondja, a kormány maga Orbán Viktor, így külpolitikánk egyetlen célja is az, hogy ő legyen még sokáig a miniszterelnök. Nem elvek, koncepciók számítanak, az ország sikere sem cél, csak eszköz.
Pedig egy államférfinak, szemben a politikussal, távlatban kell gondolkodnia, abban, hogy milyen országot hagyunk hátra az utódainknak.
A felzárkózásra a 2030-as céldátum megvalósíthatatlan, ráadásul egy olyan ország kellene, amelyben nem csak a kisebbség érzi jól magát.
A volt külügyminiszter nem hiszi, hogy az EP-választások után a szélsőséges, euroszkeptikus pártok dominálnának. Ha ezen az úton megy tovább a kormány, azok is ellene fordulnak, akik korábban nem tették.
Akárki lesz az Európai Bizottság elnöke, kizárható, hogy az illető Magyarországgal vagy akár Lengyelországgal sokkal megengedőbb lenne. (…) Ha ezt folytatjuk, előbb-utóbb megisszuk a levét, minimálisan abban az értelemben, hogy csökkentik vagy megszüntetik az anyagi támogatásokat, de végső esetben eljuthatunk a kiválásig is.
A volt külügyminiszter az uniós támogatásról azt mondja, ha pénzt kap valaki, az sértegesse azt, akitől kapta.
Ha egy klubtag elkezd a földre köpködni, akkor ki fogják dobni, nem törődve azzal, hogy kifizette a tagdíjat.
Az uniós tagsággal Magyarország önként mondott le szuverenitása egy részéről. Minden tagállamnak alkalmakodnia kell, olyan nincs, hogy elvárjuk a szolidaritást a gazdasági helyzetünkre tekintettel, de a gazdagabb EU-országok belső problémáival nem törődünk.
Az uniós tagországoknak a bajban össze kell tartaniuk. Emlékezzünk például az iszapkatasztrófára. Ki volt az, aki akkor elsőként a zsebébe nyúlt? Soros György.
Jeszenszky Géza annak örül, hogy a NATO-val nincs vita, bár azt kérdésesnek tartja, a nyugati szövetséggel, hogy egyeztethető össze az egyre meghittebb viszony Moszkvával. Reméli, Donald Trumpot hamar elfelejtheti a világ,
az Egyesült Államok túl fog lépni ezen a kiszámíthatatlan külpolitikán és megosztó belpolitikán.
Szerinte a magyar-amerikai kapcsolatok még így sem felhőtlenek, egyértelmű üzenet volt, hogy az új nagykövet első budapesti útja a CEU-ra vezetett, és hiába van igazunk Ukrajnával szemben, Kijevre éppen az Egyesült Államok, illetve az EU hathatna.
Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi
