Másfél órát autóztunk Budapestről, hogy megnézzünk egy helyet, ahova évek múlva kisvasutat építhetnek. Időpazarlásnak tűnhet, pedig bőven megérte elutazni a Börzsöny lábához, mert láttuk Magyarország legnagyobb érintetlen erdejét, amelyet fel akarnak dúlni.
Megmagyarázhatatlan okból az eddigi öt börzsönyi kisvasút mellé a Csarna-völgy jelenleg fokozottan védett részén is kisvasutat építenének – derült ki egy kormányhatározatból. A WWF Magyarország arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen beruházásnak súlyos természetvédelmi következményei lehetnek, mégis csodaszámba menne, ha a minisztérium visszatáncolna.
Betonnal önthetik ki a fokozottan védett erdőt
Gálhidy Lászlóval, a WWF erdővédelmi programvezetőjével a fokozottan védett terület határán találkoztunk, együtt sétáltunk be a szűk völgybe. Kanyarog a Csarna-patak, tucatszor folyik át a rozoga állapotban lévő sín alatt, köveken kell egyensúlyozni az átkelésekhez. Ezt a sínt akarják újjáépíteni, amely soha nem szolgált turisztikai célt, erdészeti vasútként működött 1913-tól. A második világháború után aztán ezt a funkciót már csak rövid ideig töltötte be, lassan az enyészeté vált – meséli Gálhidy, miközben a völgy aljában gyertyánok és bükkök sűrűjében állunk. A ’70-es évekig még valamilyen formában működött, erdei munkások használták. Ha viszont turisztikai célt szolgál majd, egészen más szabványokat kell alkalmazni.
A sín a hosszú évek során több helyen megcsavarodott, leszakadt, már használhatatlan. Lehet újat építeni, de annak komoly ára lesz:
Ez egy szűk völgy, ahol a pataknak elég nagy az esése, így komoly munkát tud végezni, néhány évente komoly áradásokat produkál. Ez nehézzé is teszi azt, hogy itt állandóan fenntartható legyen egy vasúti pálya.
Legfeljebb betonból építhetnek támfalakat ennek érdekében.
Az 1000 hektáros fokozottan védett területen 40 éve nincs fakitermelés, ekkora terület erdőgazdálkodás nélkül máshol nincs az országban.
Fokozottan védett területen az élővilágnak és az életközösségnek a megvédése a legfőbb cél. Minden egyéb tevékenységet ennek kell alárendelni
– mondja Gálhidy László.
Nem elég az öt kisvasút
A fokozottan védett területig már vezet egy kisvasút, ezzel nincs is semmi gond, kertek előtt, erdő szélén halad el.
A Börzsönyben 5 különböző kisvasút van – köztük a Csarna-völgyig elérő Kemencei Erdei Múzeumvasút –, hosszú órákon keresztül lehet kanyarogni ezekkel a vonatokkal a hegyvidéken. Ezért is gondoljuk, hogy egy fokozottan védett területen nehezen indokolható egy újabb hasonló beruházás
– mondja Gálhidy.
A völgy a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe. Külföldön bevett szokás, hogy a nemzeti parkokban meghagynak egy olyan magterület, amely gyalogosan megközelíthető, de nincsen bányászat, fakivágás, esetenként még vadászat sem. A Csarna-völgy ilyen magterület lehetne, de a háborítatlanságtól egyre messzebb kerül.
Bejönnek majd a munkagépek, kell egy út, ahol a karbantartást végző jármű közlekedik. Ha körbenézünk, látjuk, hogy ezen a vadregényes helyen ilyen lehetőség most nincs. Van egy különleges, szinte őserdő hangulatú területünk, aminek a megváltoztatása komoly hiba. Ezzel szemben pedig van egy olyan fejlesztés, amiből már nagyon sok van az országban, itt a Börzsönyben is.
Az építkezést először a növényzet sínylené meg. Majd jönne az üzemeltetés, ami szennyezéssel jár, vegyi anyag, olaj kerülhet a talajba. A kisvasúttal zajhatás is jár, az egész völgy zeng majd a zakatolásától. Azok az érzékenyebb fajok, amelyek betelepültek ide, a fehér hátú harkály, a fekete gólya valószínűleg itt hagyják a területet. A Börzsönyben fellelhető szalamandrák 30 százaléka a Csarna patak mentén él. Ha a patak medret szétrombolják, a fákat kivágják, akkor megváltozik a mikroklíma, a kétéltűek erősen megritkulhatnak. Valószínűleg a 8-9 éve ezen a területen élő hiúz is menekülni kényszerülne.
Miért kell az utolsó érintetlen területet is beépíteni?
Régen a mindennapok része volt, hogy erdei vasutakat építettek a Kárpátokban, hiszen ez volt a faanyag szállításának legegyszerűbb módja. Ezeket sokszor csak ideiglenesre építették meg, miután tarra vágták az erdőt, gyakran felszámolták a feleslegessé vált vágányokat.
A beruházás azért sem érthető, mert az egész szakasz körülbelül három kilométer hosszú, vagyis gyalogosan is kiválóan bejárható. A cél valószínűleg az, hogy a Nagy-Hideg-hegyi sípályával összekössék ezt a részt, de ahhoz további fejlesztések kellenének. Az egyik érintett önkormányzat a kemencei. A WWF munkatársa úgy tudja, Pongrácz János László polgármester azért támogatja a beruházást, mert abban bízik, hogy felvirágzik a helyi turizmus. Mi is kerestük a polgármestert, de azt a tájékoztatást kaptuk, hogy külföldön tartózkodik.
A tervezett kisvasúttal kapcsolatban érdeklődtünk Sölch Gellértnél, az Emmi stratégiai helyettes államtitkáránál, a szintén állami kézben lévő, Ipoly Erdő Zrt.-nél, amely az üzemeltetést végezheti, de nem kaptunk választ kérdéseinkre. Az érintett Duna-Ipoly Nemzeti Parktól ugyan érkezett egy üzenet tíz nap után, de ebből csak az derült ki, hogy ha van is véleménye a nemzeti parknak a várható pusztításról, azt nem árulhatja el.
Az Agrárminisztérium Sajtóirodájával való egyeztetést követően ezzel a témával kapcsolatban jelenleg nem kívánunk nyilatkozni.
A beruházással kapcsolatban a környező települések közül Nagybörzsöny és Perőcsény polgármesterét is kérdeztük: előbbi, Antal Gyuláné azt írta, őket nem érinti a Csarna-völgyben tervezett kisvasútépítés, de ahogyan nekik is az volt, biztosan Kemencének is fontos a kisvasút megépítése. Annyit még hozzátett, hogy az idegenforgalom növekedéséhez valószínűleg hozzájárul a kisvasút működése is, de az nagyban függ attól is, hogy a település mit tud nyújtani az idelátogatók számára.
És hogy mit tehet a WWF? Ha az engedélyeztetés megtörténik, petíciót indítanak. 2012-ben már sikerült megakadályozniuk, hogy az Ipoly Erdő Zrt. fakitermelést indítson a Csarna-völgyben, Gálhidyék abban bíznak, ettől az újabb beruházástól is meg tudják óvni a természetet.
Nagy pénz, kisvasút
Az jól látszik, hogy a foci mellett a kisvasútépítés a kormány egyik kedvenc hobbija. Ennek megfelelően temérdek pénzt öntenek bele, miközben úgy tűnik, fenntartásuk nem gazdaságos. A kormány idén jelentette be, hogy tízmilliárd forintot fordít a kisvasutak felújítására, ami érthető akkor, ha ez valóban rozoga állapotú, használatban lévő kisvasutakra megy el. De ha a felújítás alatt azt értik, hogy 50 éve használaton kívüli vasúti vonalakat támasztanának fel, és alakítanák át turisztikai célokra, az nehezebben megmagyarázható. Valószínűleg a világon nincs sok olyan kisvasút, amelyik nagyobb reklámot kapott volna a felcsútinál, de a miniszterelnök falujában zakatoló vasút üzemeltetése még így is súlyosan veszteséges. Nemrég az Átlátszó derítette ki, hogy a 600 millió forint uniós támogatásból épült felcsúti kisvasút az elmúlt egy évben 8,2 millió forint veszteséget termelt.
Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu
