Belföld

A pártok harmada akar csak referendumot az alkotmányról

Az európai parlamenti választásokon induló 250 különféle nemzeti politikai párt közül mindössze 75 ért egyet azzal, hogy a most véglegesítendő uniós alkotmányt népszavazáson erősítsék meg.

Az adatot az EU-alkotmány referendum általi ratifikálását szorgalamzó tömörülés, az Európai Népszavazás Kampány hozta nyilvánosságra. Szerintük ezzel szemben az EU állampolgárainak 84 százaléka azt szeretné, ha a közvetlen demokrácia eszközével is hallathatná hangját „erről a fontos kérdésről”. A Kampány legfrissebb állásfoglalása szerint a szervezet maga „szigorúan semleges” a népszavazás majdani kimenetelével kapcsolatban, csupán „demokráciapárti” és ezért szorgalmazza uniós szintű referendum tartását az alaptörvényről – írja az Agence Europe.

A Kampány egyes vezetőinek nézete azonban nagyon is jól ismert a majdani alkotmányos szerződéssel kapcsolatban. Jens-Peter Bonde, a távozó Európai Parlament euroszkeptikus frakciójának, a Demokráciák és Sokféleség Európája nevű tömörülésnek a vezetője például úgy nyilatkozott, hogy ellenzi az alkotmányos szerződés megkötését, de szerinte erről a témáról is vitázni kell az EP-választások előtt. Karel De Gucht, a Flamand Liberálisok korábbi vezetője viszont meggyőződését fejezte ki, hogy „komoly társadalmi vita után Belgium választói mindaddig támogatni fogják az alkotmányt, amíg az az Európai Konvent tervezetének irányvonalát követi”. Géraldine Philibert, a kormányzó francia UMP képviselője szerint pártja „rendkívül kedvezően” vélekedik az alkotmányról, de a népszavazásról is. Elfelejtette viszont megemlíteni, hogy noha egy felmérés szerint az UMP-tagok 70 százaléka valóban támogatja a referendum ötletét, az UMP egyes számú vezetője, Jacques Chirac köztársasági elnök nem tartozik közéjük.

A Kampány kezdeményezését nem támogató politikai pártok többsége azzal érvel, hogy az új uniós alkotmányos szerződés egyrészt nem jár további lényeges hatalomátruházással a nemzeti politikai szereplőktől az EU-intézmények felé a jelenlegi alapszerződésekhez képest, ezért szükségtelen a referendum, másrészt veszélyes is, mert a választók több országban is az éppen hatalmon lévő kormány elleni tiltakozás eszközévé alakíthatnak egy ilyen népszavazást, ami megakadályozhatná az alkotmányos szerződés hatályba lépését. A Kampány képviselői közül viszont a legtöbben az említett Karel De Gucht véleményét osztják, aki szerint „mindig kockázatos átengedni a döntést a polgároknak, de még ennél is veszélyesebb, ha nem engedjük meg, hogy kifejezésre juttassák véleményüket”. A népszavazást ellenzők ezzel szemben úgy látják, megfelelőbb, ha a polgárok közvetett módon, a parlamenti választásokon keresztül juttatják kifejezésre véleményüket az alkotmányos szerződésről.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik