Pár napja mi is írtunk a Momo nevű virtuális perszónáról, aki a WhatsApp nevű csevegőn keresztül nyomaszt fiatal felhasználókat egy emberfejű-csirketestű lény képét avatárként használva. A horrorlény erőszakkal fenyegeti áldozatait, zavaró fotókat küld nekik, és különféle feladatok elvégzésére próbálja rávenni őket.
A média a Momo-jelenséget a második Kék Bálnaként is említi, mivel már halálos eset is fűződik a nevéhez, sőt egyesek szerint ugyanazon személy állhat mögötte, aki az öngyilkos játékot is indította. Miután egy 12 éves argentin kislány felakasztotta magát (vélhetően Momo miatt), a rendőrség is figyelmeztetést adott ki a szülők és gyerekek számára.
Momo három számról keresi az áldozatait WhatsAppon keresztül, azt állítva, hogy mindent tud a hívott félről, beleértve a lakhelyét is. Néhány esetben hanghívást is kezdeményez, ekkor csontropogásokat és torzított hangokat lehet hallani a vonal másik végéről.
A legnagyobb rejtély a neten, hogy ki működteti Momót és miért. Néhány biztonsági szakértő szerint egy hacker állhat az avatar mögött, akinek célja a pszichológiai nyomásgyakorlással történő adatlopás lehet.
A Kaspersy Lab kiberbiztonsági cég pénteken reagált blogján a jelenségre taglalva a fontosabb kérdéseket. Az első nagy rejtély, hogy mi alapján keresi meg áldozatait Momo. Egy feltételezés szerint azok tudnak kommunikálni vele, akik a három ismert számon megkeresik őt, ezeket Facebookon és más közösségi oldalakon, Redditen keresztül terjesztik a felhasználók egymás közt.
Az orosz média szerint Momo egy vírust használva adja magát a felhasználók kontaktlistájához, de ez a Kaspersky szerint hoax.
A cikk írásának pillanatában három szám terjed a neten, amin keresztül Momo kommunikál, egy japán, egy mexikói és egy kolumbiai szám. Ennél azonban több létezik, mivel gyakorlatilag bárki felhasználhatja a képet, hogy Momónak adja ki magát, és rossz tréfát űzzön valakivel.
Kegyetlen jellege miatt természetesen a média figyelmét is felkeltette a jelenség, de ennek nyomán gombamód szaporodtak meg a Momóhoz fűződő fiókok és olyan kamu YouTube-videók, amikben a vloggerek állítólag felveszik a kapcsolatot a lénnyel.
A Kaspersky szerint dióhéjban elmondható, hogy a Momo egy rossz viccként indulhatott, majd az interneten a trollok és a felhasználók közt még tovább terjed, az általa kiváltott hatás viszont sokkal veszélyesebb, mint maga Momo.
AZ IGAZI VESZÉLY A TRAUMA
Az egész jelenség leginkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyerekek tényleg veszélyben vannak a neten, hiába tűnik ez sokat pufogtatott közhelynek. Természetesen nem a kitalált Momo nevű lénytől kell félni, sokkal inkább attól, hogy
Az alábbi jeleket érdemes figyelnie a szülőnek a biztonsági cég szerint, ezek utalhatnak arra, hogy mindenképpen beszélni kell a gyerekkel:
- hanyagolja iskola kötelezettségeit,
- érdeklődését veszti addigi hobbijai iránt,
- hangulatingadozás jeleit mutatja,
- sokáig fenn marad esténként, nem tud aludni,
- hirtelen több barátját is törli a közösségi oldalakról,
- hirtelen saját fiókját törli,
- feltűnően kevesebbet beszél a szülővel.
