Ebben a történetben a dolgok már nem feketék és fehérek, mint gyermekkorunk meséiben, hanem olykor elmosódik a határ a jó és a rossz között. Nem a mindenkinél okosabb, erősebb és tisztább lelkű legkisebb fiú indul útnak, nem a királylány keze és a királyság fele az elnyerhető jutalom. Tökéletlenek, esendő emberek a szereplők, olyanok, mint mi – persze némi extrával, hiszen mégiscsak egy elképzelt világban, egy fantázia-Budapesten járunk.
A hősöknek súlyos áldozatokat kell hozniuk, és nem biztos, hogy utólag visszanézve azt mondják majd: érdemes volt. Szeretnek, de hogy valóban boldogok lehetnek-e, kérdéses. Keresik az útjukat, és nem tudják, hogy a mélybe zuhanás vagy a felemelkedés lesz-e a sorsuk.
Egy alternatív Magyarországon járunk. Áron, a fiatal tűzoltó mindig két lábbal állt a földön, de egyszerre fenekestül felfordul az élete. Először csak furcsa rémálmok gyötrik, amelyekben századokkal korábbi tűzesetek elevenednek meg előtte. Mintha ő maga is jelen lett volna ezeknél. A gyötrelmes álmokból úgy tűnik, igen durva dolgokat művelt a múltban. Fokozatosan észreveszi: mintha a valóságban is megmagyarázhatatlan kapcsolatban állna a tűzzel. Furcsa, fenyegető alakokkal találkozik, és nem tudja, miért.
Egyre gyakrabban lobbannak fel a lángok Budapesten, Áron pedig egyre közelebb kerül az igazsághoz. Miközben próbál rájönni, mi és miért történik, találkozik élete nagy szerelmével. A férfi vele szeretné leélni az életét, mégis minden elromlik. Haristum miatt.
A romantikus fantasyban a szerző a mai magyar valóságból kölcsönzött elemekkel, helyszínekkel teszi életszerűvé a történetet, ám a könyvben szereplő személyek, történések a képzelet szüleményei. A sötétség és a fény, a gonoszság és a jóság kozmikus küzdelmét követhetjük nyomon Durbák Ildikó Haristum című regényének a lapjain