Belföld

A bankok kivárnak a kamatvágással

Az 50 bázispontos jegybanki kamatcsökkentést egyelőre nem követte a hitelintézetek kamatcsökkentési hulláma. Nem kizárt, hogy a bankokra kivetett különadó is szerepet játszik a döntések elhúzódásában.

A Magyar Nemzeti Bank 50 bázispontos alapkamat-csökkentését ezúttal nem követte a hitelintézetek kamatcsökkentési hulláma, egyelőre csak a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) adott tájékoztatást új kondíciós lista bevezetéséről.

A legtöbb banknál korábban is alkalmazott gyakorlatot követi az MKB. Eszerint a kamatcsökkentés csupán egyes lakossági betétekre vonatkozik, a vállalati betétek és a hitelkamatok nem változnak. A kamatcsökkentés mértékét 20-35 bázispontban határozták meg a hitelintézetben, ami alatta marad az 50 bázispontos jegybanki kamatcsökkentésnek.

Bevett banki gyakorlatnak számít, hogy a jegybanki alapkamat csökkentését követően először csupán a betéti kamatok szintjét mérsékli a bank, míg a hitelek kamatait változatlanul hagyja (kamatemelés esetén fordított a helyzet), így a pénzintézeteknél átmenetileg emelkedik a kamatmarzs, ami jelentős többletjövedelemhez juttatja az ágazat szereplőit.

A hazai hitelintézetek betéti és hitelkamatai közötti különbség, vagyis a kamatmarzs egyébként lényegesen magasabb a nyugat-európai bankokénál. A legmarkánsabb eltérés a fogyasztási hiteleknél figyelhető meg, ahol csaknem 12 százalékponttal magasabb a kamatrés nálunk, mint a „régi” 15 uniós tagállam bankrendszerében, ami arra utal, hogy ezen a részpiacon használják ki leginkább a bankok saját erejüket.

A hitelintézetek többsége egyébként most vizsgálja felül kamatkondícióit a kamatcsökkentést követően, és amennyiben követik az alapkamat mozgását, azt valószínűleg a jövő hétfőtől, október 25-től, vagy november elsejétől vezetik be.

Néhány bank honlapján – például az Erste Bank Hungary Rt. és a Budapest Bank Rt. – azonban már olvashatók a november elsejétől érvényes kondíciók, és ezek nem mutatnak változást az augusztus 16-i 50 bázispontos jegybanki kamatcsökkentés után kialakított kamatszintekhez képest.

Szerepet játszhat a bankokra kivetett különadó is a döntések elhúzódásában. Nem kizárt, hogy a hitelintézetek nagy része megvárja a Monetáris Tanács november végi, illetve december végi kamatdöntő ülését, és akkor határoz kamatkérdésekben.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik